Az én életem.

Altalanos iskola.

2009.szeptember
Az elso osztaly kezdetevel nekem meg mindig csak a "babakori" baratom volt az egyetlen baratom, Ricsi. Egymas mellett aludtunk csendes pihenonel, az ebedloben egymas mellett ultunk, mindig egyutt jatszottunk es ha mindez keves lenne, padtarsak is voltunk. Mindenhova egyutt mentunk.
Ricsirol tudni illik hogy mar az elso evunkben is eleg magas volt. Sotet barna haja es kek szemmel rendelkezik a mai napig. Sokszor piszkaltak hogy mi egy par vagyunk, ami egy ido utan elegge idegesitove vallt es viccesnek sem tartottuk inkabb bantonak mivel tudtak hogy mi csak baratok vagyunk. De kesobb majd irok errol is.

2009.december.
Nem ertettem mi a baj. Mindenki sir, amit nem igazan ertek sem En sem az ocsem. Nem sokara Karacsony, orulnunk kellene, nem? Varjunk, hol van Apa es hol van Nagyapa? Mikor jonnek vissza? Egyaltalan hova mentek?

2015.
Az altalanos iskolas evek ugyebar telnek. En eleg jo sportolova cseperedtem es az eszem is megvolt a tanulashoz, de nem igazan erdekelt a tananyag soha sem ami epp aktualis volt. Sokszor elkalandoztam egy-egy oran amibol adodoan romlottak a jegyeim, illetve szivesebben sportoltam, rajzoltam. Igazabol barmi mas szivesebben csinaltam mint a tanulast. Ez csak a kamaszkori lazadassal volt egyenlo. Idokozben megertettem hogy sem Apa sem Nagyapa nem jon vissza. Apa itthagyott minket es uj eletet kezd nelkulunk. Valahogy ereztem hogy az alkohol fontosabb neki mint Mi. Igazabol nem is volt olyan tokeletes a kapcsolatunk, sokszor veszekedtunk ha nala voltunk es olyankor hazaig meg sem alltam...

2015.november.
Ez volt az a pontja az eletemnek ahol a megszokottnal sokkal eretebbnek kellett lennem mint korabban. Sosem egyszeru ha valaki halalos betegseggel kuzd vagy eppen most diagnoztizaltak vele. Ilyenkor, csak bizol abban, hogy minden rendben lesz... mert rendben lesz.