„Egy ifjú hölgy naplója 1787-ből az Avenger tragédia időszakából"
~Napló Bejegyzés~
1787. Január 2.
„Az Avenger nevezetű estély hajón töltjük férjemmel a nászútunkat. Minden utas velünk együtt ünnepel és érzi jól magát a tengeren. Nem is lehetne ennél mesésebb az utazás."
~Napló Bejegyzés~
1787. Január 6.
„Egyre több embertől hallom, miszerint a hajón álcázott, körözött kalózok tevékenykednek a hajó tönkretételével. Bízom benne, hogy ez csak egy ostoba pletyka. Bár a jelek nem erre utalnak."
~Napló Bejegyzés~
1787. Január 12.
„A hajón egyre több utas tűnik el nyomtalanul, köztük az én drága férjem is, William. A hajó hátuljában egyre több vérfolt fedezhető fel, ami arra enged következtetni, hogy a kalóz história igaz és az eltűnt emberek már nem fognak előkerülni. Ha csak a holttestekre nem bukkanunk rá hamarabb."
~Napló Bejegyzés~
1787. Január 13.
„Azt hiszem, megtaláltuk az embereket. Azért írom így, ugyanis csak ember cafatokra bukkantunk rá, méghozzá a konyha szerviz szobájában. Mint említettem cafatok... Nos igen, megtaláltuk köztük a férjem bal karját, arról tudtuk megállapítani, hogy kihez tartozik, hogy vérben állott, ökölbe dermedt kezében, ott csillogott az, az arany zsebóra, melyet még tőlem kapott az évfordulónkra. Megesküdtem. Megtalálom azt, aki elvette szerelmem életét, majd kikötözöm az árbócra és hagyom elégni a pokol tüzében."
~Napló Bejegyzés~
1787. Január 20.
„Már egy ideje nem történt semmi említésre méltó. Olyan mértékű félelem lepi be mindenki szívét, hogy félek, hamarosan mindenki megbolondul, köztük én is. Túl furcsának találom ezt a helyzetet, nem történik semmi és már régóta nem tűnt el senki sem. Olyan ez, akár a vihar előtti csend."
~Napló Bejegyzés~
1787. Január 25.
„Sejtésem beigazolódott, a kalózok rajtaütést terveztek, amit majdhogynem sikerhez is vittek. A kabinomban ülök az ajtó mellett, egy tört szorongatva, amit az egyik kalóz holttestétől emeltem el. Hallom, ahogy sorra csapkodja be a kabinok ajtaját, utánam kutatva.
Hozzányomom a hátamat az ajtónak, így akadályozva a bejutását. Próbálja betörni az ajtót, eddig elég kevés sikerrel.
Ez lesz az utolsó bejegyzésem. Megboldogult kedvesemért és a többi áldozatul esett ártatlan utasért a pokolba küldöm ezeket a hitvány gazembereket, hogy utolsó kínkeserves pilanatunkban már csak az égiek bocsáthassák meg a bűneinket. Porig égetem a hajót, hogy végül az Óceán dübörgő habjai temessenek bennünket maguk alá. A naplót egy arannyal díszített faládikóba rejtem, remélve, hogy a jövőben, majd rábukkan valaki és fényt derít az igazságra.""Egyedül az Istenek mondhatnak felettünk végső ítéletet, méghozzá egyedül a túlvilág kapui előtt."
„A nevem Katherine Madorenne. Az Avenger utolsó túlélője."
„A bejegyzések itt véget érnek. A ládában, melyről szó esik, egy meg gyötört, apró festmény hever. Következtetésünk szerint az ifjú házaspárról készülhetett.
A ládán látszanak az elmúlt évek nyomai és némi vizsgálat után alvadt vért fedeztünk fel rajta.
Ezen tények és a naplóban leírt bejegyzések alapján a bizonyítékokat és feltételezéseket mind valósnak nyilvánítjuk, mellyel egy újabb félbemaradt ügy talált napvilágot, illetve nyújthat vigaszt, az eltűntek családjai számára."„Egy nyomozó jelentése az 1980-as évekből"
YOU ARE READING
"Avenger" Óceánjáró
Short Story„Egy ifjú hölgy naplója 1787-ből az Avenger tragédia időszakából" By.: Ni'irti