Másnap írtam a barátnőmnek Edinának, hogy mi történt, mert nagyon aggódott.
Edina: Szia
Én: Szia
Edina:Hogy vagy?
Én:Hát nem a legjobban.
Edina:Az nem jó mi a baj?
Én:Hát ugyanúgy fáj + vénásan kapom az antibiotikumot.
Edina:Uuu az nem jó.
Én:Tudsz valami jó filmet vagy könyvet?
Edina:Hát most nagyon nem jut eszembe egy sem. És mizus? Mi van Andorral?
Én:Semmi. Nem ír vissza várható volt. Rengetegen írnak neki nem az enyémet fogja megnézni.
Edina:Tuti megnézi nyugi.
Én:Remélem....
Edina: Én is. Minél hamarabb megpróbálok bemenni hozzád, de nem tudom, hogy fog összejönni. Viszont lehet, lesz meglepetésem.
Én:Ooooo mi az ?
Edina:Nem mondom el meglepi. Na, de most mennem kell. Puszi. Még írok.
Én:Okés szia.
Utánna még rengeteget tűnődtem azon, hogy Edina mire utalhat. Este még beszéltünk egy kicsit meg filmet néztem, mert nem tudtam aludni.
Sziasztok! Remélem tetszik eddig. Igaz még nagyon az elején tartok a storynak, de megpróbálok minél többször írni ha érdekel titeket.
