1.rész

24.7K 366 14
                                    

- Alexis, ezt nem gondolhatod komolyan!- tátottam el a számat a barátnőm ötletére a suli folyosóján megtorpanva
- De igen! Teljesen komolyan gondolom! Már raktam is félre rá pénzt, szóval ma suli után elmegyek a szalonba.- vigyorgott- Gyere! Ne legyél már mindig ilyen merev! Éljünk kicsit!- húzott magával tovább
- Anyukád a plafonon lesz tőle!- szörnyülködtem
- Nem érdekel! Ez az én testem és ha tetoválást akarok, akkor úgy lesz! Utána anya már úgyse csinálhat semmit.- mondta magabiztosan- Az már ott marad, akkor is ha a feje tetején fog pörögni miatta.- vont vállat vigyorogva
- Te tiszta zakkant vagy!- rázta a fejem és kivettem a szekrényemből a biosz könyvemet az aznapi utolsó órámhoz
- De azért elkísérsz, ugye?- nézett rám nagy szemekkel, könyörögve
Nagyot sóhajtottam.
- Jó, oké.- mentem bele
Nos igen, habár Alexis a totális ellentétem, mégis ő a legjobb barátnőm.
Ő merész, akaratos és mindig a középpontban szeret lenni, én viszont csendes, halkszavú, kis könyvmoly vagyok. Ő mindig pörög és folyton benne van minden hülyeségben, míg én inkább az iskolára koncentrálok, és szabadidőmben rengeteget olvasok.
Hiába a sok különbség, mégsem tudnánk meglenni egymás nélkül. Tudjuk, hogy számíthatunk a másikra bármiben, ilyen a mi barátságunk.

- Na akkor csapjunk bele - mosolygott Alexis miután bepakolt a szekrényébe- Induljunk!- tapsikolt vidáman majd a kezemnél fogva maga után húzott

Alexis teljesen be volt sózva és már alig várta, hogy felkerüljön a testére az a pillangó, amit választott.
A tetováló szalon előtt felsikkantott örömében, majd berángatott maga után.
Ahogy beléptünk azonnal tudtam, hogy nem vagyok idevaló.
Egy nagydarab srác fogadott minket,akinek a nyakát és mindkét karját is nagy, összefüggő tetoválások borították
- Hello lányok! Tim vagyok.- vigyorgott ránk- Tetkót szeretnétek?
- Én nem!- titlakoztam hevesen, mire Tim furcsán felvonta a szemöldökét
- Én viszont annál inkább.- kacsintott Alexis a srácra
- Oké, hááát...- nézett bele egy füzetbe- egyetlen egy tetoválóművészünk ér rá majd. Ő 5 perc múlva fog végezni a mostani vendégével.
- Nem baj, megvárjuk!- vágra rá izgatottan
- Oksa, szólok neki.- bólintott majd egy ajtón ment be, ahonnan monoton zúgás hallatszott ki- Most fog végezni. Lefertőtlenít mindent, meg kicseréli amiket kell, aztán jöhetsz.- dugta ki a fejét Tim
- Jó!- mutatott lájk jelet Alexis
- Lex! Tuti hogy átgondoltad?- aggodalmaskodtam
- Még szép!- húzta ki magát- Király lesz!
- De fájni fog meg minden...- tördeltem a kezeimet
- Letojom! Ki fogom bírni.
Ekkor kijött egy idősebb pasi, leragasztott karral.
"Szóval őt tetoválták bent..."- merengtem el
- Mehetsz is.- jött ki Tim a szobából
- Gyere!- húzott maga után

A szobában egy sötétbarna hajú, huszas éveiben járó pasi ült és esküszöm nála helyesebbet még nem láttam.
A testét mindenütt tetoválások borították. Tekintetét ránk emelte és elakadt a lélegzetem.
Felállt és előttünk megállt.
- Sziasztok, Ryan Wilson vagyok.- mondta ,majd kezet nyújtott Alexisnek
- Alexis Duncan.- mosolygott izgatottan Lex s kezet fogtak
A srác ekkor felém fordult és nekem is kezet nyújtott
- Ryan.
- Grace Collins.- mondtam halkan, és éreztem, hogy elpirultam.
Ryan érdeklődve fürkészte az arcom, miközben az arcom vörösen lángolt, majd egy szívdöglesztő mosoly terült el az arcán
- Nos mit szeretnétek?- kérdezte
- Én nem! Én nem akarok tetkót!- hadartam ijedten- Csak a barátnőm.- mutattam Lexre
Ryan próbálta visszatartani a nevetést
- Oké szüzike.- vonta fel furcsán a szemöldökét
"Mi az hogy szüzike?! Milyen pofátlan ez a pasi!" puffogtam magamban
- Na és te mit szeretnél? Hoztál képet?- fordult Lex felé
- Ahhhaaaa.- mondta Lex s átnyújtotta a pillangó képét
- Oké.- bólintott -Színesben?
- Igen.
- Hova és mekkorát?
- A bordáimra, és annál picit kisebbet.- mondta Lex miközben megmutatta pontosan mekkorát szeretne
- Ok. Átrajzolom, pár perc és mutatom, addig üljetek le.- mutatott a székekre az egyik fal mellett

- Izgulok.- vallotta be Lex miközben a tetoválóasztalon feküdt és Ryan a stenclit rakta fel rá
Én az ágy mellett ültem egy széken, Ryan pedig velem szemben az asztal túloldalán
- Mostmár nincs visszaút.- vontam vállat
- Kurvára van! Mindig van. - vágott közbe Ryan
Felkaptam a fejem
- Te mindig ilyen rondán beszélsz?- háborodtam fel
Ryan pimasz vigyort villantott
- És te mindig ilyen karótnyelt vagy?
Leesett az állam
- Hogy te mekkora...- kezdtem mérgesen
- Igen, igen tudom, rohadék vagyok. - vont vállat- Ezt dobta a gép. Viszont te tényleg leereszthetnél kicsit....- nevetett

Olyan aranyosan nevetett! Mély, különleges hangja édesen csengett nevetés közben
Édesnek és utálatosnak találtam egyszerre. Soha senki nem volt még velem ekkora paraszt, de valahogy azt éreztem, hogy amit kifele mutat, csak a felszín...
- Oké, mehet.- mondta Lex és megfogta a kezem
Kizökkentett az elmélkedésemből, és bíztatóan a barátnőmre mosolyogtam
- Minden rendben lesz.
Lex visszamosolygott
De még nem kezdték el a tetoválást. Kérdőn Ryanre néztem, és ekkor vettem észre hogy elgondolkodva néz engem.
Észrevette, hogy én is nézem, elkapta a tekintetét rólam és bekapcsolta a tetoválógépet.

Sziasztok!
Íme az első rész.🤷🏻‍♀️
Legyen folytatás?
Várom a véleményeteket.😊😘

Only youWhere stories live. Discover now