A nyaralás Balin

6 1 0
                                    

Következő nap arra keltünk Patival, hogy öcsi az ajtón dörömböl, és haragosan mondja, hogy már menne le reggelizni, és az egész társaság ránk vár. Hát szerintem mondanom sem kell, hogy mire elkészültünk, valószínűleg eltelt még fél óra. Miközben reggeliztünk azon gondolkodtunk, hogy milyen programot tervezzünk az ikrekkel. Az én ötletem a nézelődés volt, anyáé az Uluwatu templom megnézése, öcsi pedig mindenképp valamilyen vidámparkba akart elmenni, mégha itt nem is nagyon van. Végül a Waterbom Bali nevű akvaparkba gondoltuk ki a programot  Dórival és Nórival. Az ikrekkel csak kettő órára volt megbeszélve a találkozó, ezért megbeszéltük, hogy ma is lemegyünk a partra.  Mivel már évek óta érdekelt a szörfözés, nagyon felfigyeltem a kiírásra, ami szörfleckékről írt, és hogy mikor tartják.

- Anya!!!- mondtam, vagyis inkább ordítottam anya után, "kicsit sem nagy" izgatottsággal a hangomban.

-Igen?

- Ügye már csomószor mondtam, hogy szeretnék egyszer megtanulni szörfözni. Képzeld, itt lehet órákat venni, és a szállodai csomagunk része, szóval még plusz pénzünkbe sem kerülne. Légyszi elmehetek, és kipróbálhatom?- nagyon reméltem, hogy igent fog mondani, és ezért  akármilyen szívességet, vagy kedves gesztust megtettem volna azért, hogy ez meg is valósuljon.

-Jól van, elmehetsz erre a szörfös programra...

-Jajjj, köszi, köszi, köszii! Nem fogod megbánni:- Annyira örültem annak, hogy igent mondott, hogy nem is figyeltem arra, hogy még be sem fejezte, amit mondott.

- Még végig sem mondtam. - mondta kicsit nevetve.

- Elmehetsz a szörfös programra, de Patrikot, is magaddal kell vinned.

- Oké, nem probléma, most túlságosan izgatott vagyok a szörfóra miatt, mintsem ezen idegeskedjek. 

- És mikor is kezdődnek pontosan ezek az órák?

-Egy pillanat és megnézem- és már rohantam is, hogy kiderítsem, mikor lesz az első óra. 

Amikor megpillantottam, hogy az órák 11 órakor kezdődnek, egyből rohantam is vissza anyuhoz. Egészen addig rá sem néztem a telefonom kijelzőjére. Nagy hiba volt, ugyan amikor odaértem anyának kellett szólnia, hogy 10:55 van, és még van 5 percem előkeríteni Patrikot, és ha nem Pati nélkül akarom ezt kipróbálni, akkor őt is. Hát nem volt egyszerű, de pont 11-re sikerült odaérnünk, bár Pati és öcsi azt sem tudták, hogy hova megyünk. Kicsit meglepődtem, amikor  megláttam, hogy a kiírt helyen csak mi vagyunk. Hát én mindenre számítottam, csak arra nem, hogy amikor szörfözni fogok tanulni, azt tanár nélkül fogom tenni. Már állhattunk ott vagy negyed órája, amikor is teljesen kiakadtam, hogy a tűző napon kell állnom, ahelyett, hogy úsznék, vagy legalábbis csinálnék valamit. Ezeknek a gondolataimnak hangot is adtam.

- Hát ezt nem hiszem el!

- Nyugi, biztosan csak késik.

- Addig amíg ideér nem mehetnék el egy kis fagyiért?

- Sajnálom öcsi, de rám vagy bízva, szóval még várunk egy kicsit arra a tökfilkóra, aki meg sem bír jelenni, egy órán, amit a szálloda finanszíroz.- mondtam nem kis haraggal a hangomban.

- Nem hiszem el, hogy valaki nem bír megjelenni, amikor órát kellene tartania. Ekkora pofátlanságot!

- Sajnálom, hogy megvárakoztattam önöket, de nem hiszem ,hogy a kisasszonynak, ennyire goromba szavakkal kellene illetnie a körülmények ismeretének hiányában.- mondta egy hang mögülem.

Hogy én mennyire megijedtem, azt szavakba nem lehet önteni. Főleg, amikor megfordultam. A hangja is nagyon kellemes volt az idegennek, na de még a külseje. Csodás napbarnított, kidolgozott teste, tengerkék szeme, és mogyoró barna félhosszú haja volt. Mint egy görög isten, úgy állt előttem. Annyira vonzotta a tekintetemet a tekintete, hogy szerintem percekig csak néztük egymást. Nem is tudtam, hogy ott helyben elolvadjak, vagy még mindig legyek e dühös a késése miatt. Akkor lett vége ennek a pillanatnak, amikor Patrik megszólalt nagyon vicces fejjel, és hangon, hogy akkor most mi lesz a szörfleckével. Erre pedig nem tudtunk nem elnevetni magunkat. 

- Még be sem mutatkoztam- mondta, egyfajta csábító hangon, bár szerintem inkább vicces volt.

- Hát mi sem.- mondtam kicsit vicceskedve.

- Én Szekeres Tamás vagyok, 16 éves, és a szállodában vagyok nyaranta segítő. Én fogom tartani a szörfórákat. 

- Én Percel Paulina vagyok, ő itt a legjobb barátnőm  Kerekes Patrícia, mi is 16 évesek vagyunk és ő itt pedig az öcsém Patrik, ő pedig 4 éves. 

- Örvendek a találkozásnak kedves Lina.- mondta, és megcsókolta a kezemet, rám kacsintott, majd mutatta a utat, hogy merre kell mennünk a szörfdeszkákért.

NyarantaWhere stories live. Discover now