My destiny (Jackbum FF +16 - Hungarian ver.)

Második fejezet

Jaebum

A szemeim automatikusan kinyíltak, ahogy a nap bevilágított a szobánk ablakán és megláttam a legédesebb dolgot a világon. Jackson félig rajtam aludt, a hasa mozgott minden egyes lélegzettel amit vett. Mozdulatlan próbáltam maradni és csak bámultam szerelmesen a férfias és markáns arcát, ami nyugodt volt álmában.

A fejem megtelt képekkel a tegnap estéről. Az elejétől, mikor egyedül voltam és dolgoztam magamon, addig míg Jackson megengedte nekem, hogy olyan dolgokat tegyek amiket már nagyon régen meg akartam tenni. Odaadta nekem a lelkét és megbízott bennem. Ez a legcsodálatosabb dolog amit csak el tudok képzelni.

Lépéseket hallottam kintről. Yugyeomie már nagy valószínűség szerint fent volt. Mindig nagyon korán fent van, nem tudom, hogy bírja ki a napot ilyen kevés alvással. Mindenképpen rá kell vennem, hogy korábban menjen aludni, hogy ki tudja pihenni magát. Vagy megkérhetném Jinyoungot, hogy adjon neki speciális kezelést, hogy többet aludjon. Elvigyorodok.

Rá kéne néznem Markra és Bambamre, nekik is lassan fel kéne kelniük. Kimászok az ágyból, de azonnal vissza akarok mászni, amint kikászálódok. Jackson meleg teste túlságosan is hívogató. Nem úgy néz ki, hogy észreveszi, hogy kimásztam az ágyból, átfordul a másik oldalára és aludt tovább. Betakarom a paplannal, nehogy megfázzon.

Ahogy odalépek Mark és Bambam szobájához, lágyan kopogok az ajtón ahogy mindig szoktam, hogy jelezzem bemegyek. Azonban, amint kicsit kinyitom az ajtót, földbe gyökerezik a lábam és látom, hogy Bambam a falnak van nyomva, a lábai a levegőben. Halkan nyög. Nem visel semmit. Mark csókolgatja az ajkait és a keze levándorol Bambam hasán, hogy megtalálja azt a dolgot ami Bambamet nyögésre készteti. Mark sem visel semmit és érzem, hogy melegség fut le a gerincemen, felébresztve valamit amit nem akartam ebben a pillanatban felébreszteni.

Gyorsan becsukom az ajtót mielőtt észrevesznek, de nem hiszem, hogy érdekelné őket. Megszoktuk, hogy látjuk egymást ruha nélkül. Nincs semmi mögötte, ez csak mutatja, hogy komfortosan érezzük magunkat egymás társaságában.

Lágyan kopogok Youngjae ajtaján és kinyitom. Belépek és egy kis gombócot látok az agyon. Odamegyek halkan az ágyához.

„Youngjae, ébresztő!" a hangom még mély a tegnap estétől.

Nem úgy tűnik, hogy hallott engem, úgyhogy leülök az ágyra és kicsit hangosabban szólok.

„Youngjae, fel kell kelned!"

Egy kellemetlen nyögés hagyja el a száját ahogy kinyitja a szemét és felnéz rám. Rámnéz és észreveszi a nadrágom. Elvigyorodik.

„Jaebum hyung, Jackson végre megtette amit akart?" kuncogja.

Fejbe csapom a párnájával, amitől még jobban elkezd nevetni, ezért felkapom az ágyáról a vállamra. Mindig meglepődöm, milyen könnyű. Beviszem a fürdőbe és ráparancsolok, hogy készüljön el.

„Hyung, mi van Markkal meg Bambammel? Érdekes hangokat hallottam, mintha a földön fetrengtek volna. Rájuk néztél, nem?"

„Jah Jae, rájuknéztem. Fogalmazzunk úgy khm... hogy jól szórakoznak."

„Ohhh." Még akkor is hallom Youngjae kuncogását mikor már kint vagyok a szobájából.

Yugyeomiet a konyhában találom, próbál tojásrántottát csinálni. Egy kicsit zavartnak tűnik.

„Gyeomie! Minden rendben?"

„Nem! Megint elrontottam! Légyszi Jaebumie, tudnál segíteni?" ő az egyetlen, akinek hagyom, hogy Jaebumienak hívjon. Olyan nekem mintha az öcsém lenne, talán mert ő neki volt szüksége a legtöbb biztatásra a többiek közül.

Az elején sokat beszélgettünk elég sokáig néha éjszakába menően, ahol beengedett a gondolataiba és kiöntötte nekem a lelkét, mert tudta, hogy bennem megbízhat. Minden koncerttel egyre magabiztosabb lesz, a rajongók még több önbizalmat adnak neki. Megmelengeti a szívem, ahogy látom, hogyan lesz kisfiúból felnőtt férfi. Mindannyiójuk nagyon fontos számomra és ők bennem bíznak meg a legjobban. Ez az ok amiért én lettem a leader. Mindannyian egyetértettek abban, hogy én lennék a legjobb. Ez megmutatta nekem a rajongásukat irántam és ez ad erőt minden egyes nap, még a legrosszabb napokon is.

Odaállok Yugyeom mellé és megmutatom, hogy törje fel a tojást úgy, hogy ne kerüljön a héjj a keverékbe. Utána addig keveri ameddig szép és egyenletes nem lesz, majd beleönti a serpenyőbe. Megszórom egy csipetnyi sóval aztán elkezdem kevergetni.

„Csinálnél még egy keveréket? Szeretnék felvinni Jacksonnak is egy kicsit."

Felragyog az arca és egy kis mosoly jelenik meg rajta.

„Közelebb kerültetek ti ketten, tudod..." kérdezi félénken aranyos pirulással az arcán.

„Igen, közelebb kerültünk egymáshoz." Rákacsintok.

Elkezd kuncogni. Látom, mit szeret benne Jinyoung annyira. Ártatlannak tűnik a felszinen de ha jobban megismered, elkezdi megmutatni a mocskosabbik oldalát.

„És mi a helyzet veled és Jinyounggal? Eléggé el vagytok telve egymással."

„Oh, ő tökéletes." Elpirul kicsit. „Jól gondomat viseli."

„Nagyon jó."

Kicsit összeborzolom a haját és egy tányérra teszek ki tojást, amit felviszek Jacksonnak és magamnak.