A Csillagok Története

Part1

Egyik nap reggel miközben barátnőmmel beszélgettem oda jött hozzánk egy srác. Új volt a suliba nem ismert senkit. Kedvesnek tűnt úgy hogy elkezdtünk beszélgetni.

(Stella): - Szia Stella vagyok. Téged, hogy hívnak?
(Leo): - Sziasztok Leo vagyok. Új vagyok ebben a suliba.
(Lorett): - Sz-sz-szia Lo-Lorett vagyok.
(Leo): - Szia Lorett.

Becsengettek az utolsó órára. Kicsit később értünk be Lorett-tel az osztályba. Mikor le ültem a helyemre láttam, hogy Leo egyedül ült. Folyamatosan nézegettem hátra, hogy ugyan mit csinál de mikor ő rám nézet akkor mindig elfordultam. Nekem nagyon tetszett a Leo igaz, hogy keveset tudtam róla de nem zavart. Kicsengettek. Mindenki ment haza. Én haza kísértem Lorett-tet. Miközben én is haza fele tartottam elgondolkodtam azon, hogy ugyan Leo érez e irántam valamit. Ezen gondolkodtam tanulás közben is.

Másnap első óra előtt össze futottam Leoval és Lorett-tel is. Beszélgettünk egy keveset majd mentünk az osztályba. Ugyan azt csináltam mind tegnap de kicsit feltűnőbbe. Mikor rám nézett nem fordultam el. Néztem a szép kék szemét. Teljesen elmerültem benne. Lorett megbökte a vállam, hogy lehet oda kéne figyelni. De mire szólt pont kicsengettek. Lorett-tel ki mentünk a folyosóra de oda jött egy srác. Lorett-tet elkezdte piszkálni. Próbáltam a srácot leállítani de nem sikerült. Leo ezt az egészet meg hallotta és oda rohant hozzánk. Segített Lorettnek. Megnyitott egy fekete lyukat és eltűnt a srác. Én és barátnőm felrohantunk az iskola tetejére. Próbáltam megnyugtatni. Leo nem tudom mit csinált az alatt az idő alatt. Később utánunk jött.

(Leo): - Jól vagytok? Nem esett bajotok?
(Stella): - Leo mit tettél? Miért kellett ilyen-ilyen durvának lenni?
(Leo): - Stella nyugi a srácnak nem lett semmi baj csak elmondtam neki, hogy szálljon le Lorettről.
(Lorett): - De-de az é-é-én hi-hi-hibám, hogy bá-bántani a-akart. Azt a-akarja, hogy ha-haljak meg. És sze-sze-szerintem igaza van. Meg ke-kellen halnom. Jobb lesz ha le-leugrok innen.
(Leo, Stella): - Ne, ne tedd!

Leo megfogta gyorsan Lorett kezét és vissza rántotta. De Leo viszont rosszul lépett és ő zuhant le. Abba a szent pillanatban elkezdtem le futni a focipályára. Mire leértem Leo is ott volt. Teljesen véres volt. Lorett hívta a mentőket én megpróbáltam ébren tartani Leot.

(Stella): - Leo Leo kérlek maradj velem. Ne ne aludj el. Próbálj ébren maradni. Kérlek ne haddj itt.

5 perc alatt ki értek a mentősök is. Nagyon féltem, hogy ugyan mi lesz Leoval. Sírtam. Nem tudtam abba hagyni a sírás.

Másnap Lorett-tel be mentünk hozzá a kórházba, hogy megnézzük, hogy van. Akkor még aludt mikor ott voltunk. De a szülei is ott voltak. Köszöntünk majd mindenki csendben maradt. Nagyon fura dolog történt hirtelen. Megjelent egy fekete lyuk szerűség és Leo hirtelen eltűnt. Megijedtem és hátrább léptem. A szülei mondták, hogy nem lesz semmi baj. Ez természetes. Nagyon meg lepő volt.

2 perc telt el és utána megint megjelent a fekete lyuk. Hirtelen Leo is meg jelent. Teljesen kék ruhába volt. Olyan volt a szeme mint egy csillag rendszer. Nagyon meg lepődtem. Oda állt elém és nyújtotta kezét, hogy segítsen fel állni. És elkezdtem kérdezősködni.

(Stella): - Le-Leo te vagy az? Mi történt veled?
(Leo): - Igen én vagyok az. Nem kell félned Stella. Ez az egyik olyan dolog amit nem tudsz rólam. De ezt nem szabad senkinek se megtudnia rendben?
(Stella): - Rendben.

Leot később haza engedték. Én el mentem Loretthez egy „parti" szerűségre. Beszélgettünk egész este. Egyértelmű, hogy Leoról beszéltünk vasárnap este.

Hétfőn reggel mikor a suliba értem nem láttam sehol se Leot. Mindenkit végig kérdeztem, hogy nem e látták. Senki nem látta egész nap. Nagyon féltette Leot. Ne tudtam mi lehet vele. Gondolkodtam azon is, hogy elmegyek hozzá és megnézem mi lehet vele. De inkább elvetettem azt az ötletet. Haza mentem és megkérdeztem egyik régi haverját, hogy nincs e Leonak Discord-ja. Azt mondja, hogy van neki. Be is jelöltem és rá is írtam.

Discord beszélgetés:

(Stella): - Szia Leo❤️. Miért nem voltál suliba?
(Leo): - Szia Stella. Nem éreztem jól magam ezért nem mentem suliba.
(Stella): - Oh értem. Akkor gondolom holnap se jössz ugye?
(Leo): - Holnap se megyek.
(Stella): - Rendben. Elmondok mindent majd akkor, hogy mi volt suliba.
(Leo): - Oké de én nekem most mennem kell. Szia 👋
(Stella): - Rendben szia 👋❤️

Nagyon fura volt. Gyorsan le rázott a beszélgetésben. Este 10 óra körül lehetett mikor fel villant a telefonom. Valaki írt. Lorett volt az. Nagyon meglepődtem, hogy keresett.

Messenger beszélgetés:

(Lorett): - Szia Stella kellene a segítséged. Jó lenne ha eljönnél hozzám most. Nagyon fura dolgok történnek itt.

Nem is válaszoltam neki felöltöztem és mentem is hozzá. Mikor oda értem Lorett sírva futott oda hozzám.

(Stella): - Mi a baj? Mi történt?
(Lorett): - Ne-nem tu-tudom va-valaki be-bejött az a-ab-ablakomon. És me-meg-a-akarta csi-csikarni az arcom.
(Stella): - Nem láttad az arcát? Semmit ne láttál?
(Lorett): - Csa-csak azt lá-láttam, hogy ké-kék ruhája v-volt.
(Stella): - Szerintem tudom ki lehetett az. De miért akarna téged bántani? Jó mindegy itt maradok nálad és reggel megbeszélünk mindent.
(Lorett): - Re-rendben.

Elmendtünk le feküdni de előtte rá írtam Leora, hogy miért jött el Loretthez. Nem kaptam rá választ.

1 héttel később....

Leo még mindig nem jött suliba. Nem is válaszolt az üzenetemre. Nagyon féltettem. Eldöntöttem, hogy délután elmegyek hozzá Lorett-tel együtt. Így is lett. Nem kellett olyan sokat sétálni ahoz, hogy eljussunk hozzá. Bekopogtam majd Leo anyukája jött ki.

(Leo anyukája): - Sziasztok kit kerestek?
(Stella): - Jó napot! Leot keressük. Itthon van?
(Leo anyukája): - Igen itthon van. Gyertek beljebb és menjetek be a szobájába.
(Stella): - Rendben köszönjük!

Be mentünk a lakásba és láttuk, hogy nagyrészt minden kék és csillagos volt. El sétáltunk Leo szobájáig és be mentünk. Leo az ágyon ült és nézett ki a fejéből. Nagyon fura volt. Oda mentem hozzá és meg érintettem a vállát. Hirtelen rám nézett. Nem az a szép kék szeme volt hanem nagy fekete szemei voltak. Hátra estem és el ájultam. Csak annyira emlékszem, hogy Lorett ki fut a szobából.

2 órával később...

Felébredtem. A szobámba voltam. Leo ott volt mellettem. Nem emlékeztem semmire.

(Stella): - Mi-mi történt? Mit keresel itt?
(Leo): - Shh...nyugi nincs semmi baj. Elájultál. Én meg haza hoztalak.
(Stella): - De hol van Lorett?
(Leo): - Nyugi nincs semmi baja. Haza ment.

Nagyon meg lepődtem, hogy Leo mindent tudott de én nem. Nem foglalkoztam vele mivel nem tudtam mi történt előtte....