(Régmúlt érzelmek)
Már egy éve, hogy nem vagy mellettem,
Így elvesztettem beléd fektetett hitem.
S bár most is szeretlek úgy, mint rég,
Már tudom, hogy nem egymásnak teremtett minket az ég.
Minden emlék örömmel tölt avagy elszomorít,
De leginkább az, hogy nem vagy itt.
Magamhoz akarlak ölelni megint,
De te már régen nem vagy itt.
A legrosszabb, mikor mással látlak,
S a könnyeimnek semmi sem szab gátat.
De él bennem egy kis hit, hogy talán
Valaha még egymást öleljük szerelmünk hajnalán.
Hogy azt mondd, szeretsz,
És már velem együtt nevetsz,
Hogy láthassam mosolyod nap mint nap,
S boldogan éljünk minduntalan.
YOU ARE READING
Verseim
PoetryMinden versem a lelkem egy darabját hordozza...szeretném hát ezzel a könyvvel a lelkem darabjait az olvasóimra bízni, ahogy a verseimet is. Remélem mindegyikben örömötöket lelitek majd😇
