Tom Holland imagines

20. rész

Utolsó levél

H

árom éve jársz Tommal és borzasztóan szereted. Amikor forgat vagy túrnézik mindig nagyon hiányzik neked. Mindent megtennél azért, hogy boldognak lásd, de az utóbbi időben mintha nem lett volna igazi a mosolya. Keveset beszél és eleggé gyakran eltaszít magától. Előtted próbált vidám arcot vágni, de te tudtad, hogy valami baj van.

- Minden rendben szivem?- kérdezted aggódva.

- Persze miért ne lenne?- erőltetett egy mosolyt az arcára, ami eléggé hamis volt.

- Mostanában olyan letört vagy. Próbálod nem kimutatni, de én még is látom. A forgatáson van valami baj, vagy én tettem valami rosszat?- néztél fel rá.

- A forgatás remekül megy és te se tettél semmi rosszat. Csak kicsit fáradt vagyok. Ennyi az egész.- mostmár egy öszintébb mosoly virított az arcán, miközben átkarolta a derekad.

- Szeretlek.- csókoltad meg.

- Én is szeretlek.

***

Éppen a munka helyeden vagy, amikor kapsz egy emailt Tomtól, amitől meg ijedsz. Nem szoktatok emailezni.

Drága, egyetlen Y/N-m!

Vannak az ember életében viharos idők néha. Nem könnyű boldugulni azzal, hogy híres vagy. Ott vannak a rajongók, aki próbálnak cukinak tűnni, de néha eléggé hisztisek. Ott van a média, ami mindig mindent túlreagál. Mindenki mindig többet és többet akar tőlem és én ezt nem tudom megadni. Még fiatal vagyok. Sok filmem van készülőben, mint te is tudod és a nagy részükre nem is tartottak castingot, csak rám mutattak. Nem mondhatok nemet soha. Emellé még jól is kell kinéznem, amihez kondiznom kell. A fizikai munka kikészít. Mindig fáradt vagyok és alig bírok koncentrálni. Lelikileg meg az készít ki, hogy mindig tökéletesnek kell lennem, de az embereknek ez sosem elég. Egy ideje sok negatív kommentet kapok, amit tudom, hogy lekéne, hogy szarjak, de nem megy.

Mindegy. Csak annyit szerettem volna mondani, hogy mindennél jobban szerettelek. Tudom sosem volt elég időm rád, ami bánt. Legszívesebben neked adtam volna minden percet az életemből. Találj magadnak egy srácot, aki többet tud veled foglalkozni mint én. Egy nap talán megint találkozunk.  Isten veled.

Örökké szeret: Tom.

Amint elolvastad ezt könnybe lábadt a szemed, de nem volt elég időd siránkozni, mert Haz hívott, Tom legjobb barátja.

- Y/N, Tom küldött egy eléggé furcsa emailt.- hallatszott a hangján, hogy aggódik.

- Nekem is.- törölted meg a szemeidet.

- Te sírtál?- kérdezte, mire nem válaszoltál.

- Valami nem stimmel. Találkozzunk a házunknál.- terelted a témát.

- Rendben.

- Minden képp menny be. Ha még nem vagyok ott tudod, hol a pót kulcs.- azzal letetted, majd elkéreckedtél a főnöködtől és bepattantal a kocsidba. Néhány sebesség korlátozást megszegve vezettèl egészen hazáig. Még nem volt ott Harrison. Berontottál, majd egy szerelmed nevét kiáltottad.- Tom!- nem jött válasz.

Bementél a szobátokba, senki sehol. Beakartál nyitni a fürdőbe, de zárva volt az ajtaja. Hátráltál, hogy betörhesd, de valaki rátette a válladra a kezét.

- Majd én.- mondta Harrison azzal neki futott és betörte a fürdőszoba ajtaját. Tom élettelen teste a földön feküdt és mellette egy üres gyógyszeres doboz volt. Könnyek gyűltek a szemedbe. Egyből odarohantál a földön fekvő fiúhoz. Megnézted a pulzusát. Alacsony volt, de legalább volt, és gyengén lélegzett.

- Haz hívd a mentőket!- kiáltottad.

A mentők gyorsan kiértek. Berakták Tomot az autóba és beszáltál mellé, Haz meg kocsival követett titeket. Egész úton fogtad a barátod kezét. Amikor beértetek a kórházba megkértek téged, hogy a váróban ülj le. Pár perc múlva a másik fiú is megérkezett, majd utánna Tom családja. Hosszú órákat vártatok. Te egészvégig csak sirtál. Próbáltad vissza tartani a könnyeket, de nem ment.

Egyszer csak megjelent egy orvos és eléggé el volt szomorodva. Mind felálltatok, még az alvó Paddy is felkelt.

- Önök Mr. Holland hozzátartozói?- kérdezte, mire bólintottatok.- Sikerült stabilizálnunk az állapotát. Nagy mennyiségű nyugtatót vett be. A nagy részét dikerült kimosnunk a gyomrából, de sok már felszívódott. Mindent megteszünk érte.

- Rendbe fog jönni?- kérdezte Nikki idegesen.

- Kérem nyugodjon le asszonyom...- kezdte volna az orvos, de Nikki szuper anya üzemmódba váltott.

- Nyugodjak meg?! A fiam ott fekszik, mert öngyilkos akart lenni és erre ön csak azt tudja mondani, hogy nyugodjak meg. Azt akarom tudni, hogy rendbe fog- e jönni.- kiabbált a passal, akki erre megszeppenve válaszolt.

- Nem tudom asszonyom. Kicsi az eséllye, de minden tőlünk telhetőt megteszünk. Legjobb esetben kómába eshet.- felelte. Még több könny gyűlt a szemedbe, amikor ezt hallottad.

- Azt el is várom.- zárta le a vitát Tom anyukája.

- Bemehetünk hozzá?- kérdezte Harry.

- Igen.- vezetett tieket Tom szobájához a doktor. Egyszerre léptetek be a helyiségbe. Tom a kórházi ágyon feküdt és az arca nyugodt volt, mintha az igazakálmát aludta volna. A bőre sápadt volt. Lélegeztetőgépen volt és csövek átlak ki a karjaiból. Szája szélén valami fekete cucc volt, amiről azt gondoltad biztos csak valami gyógyszer maradvány.

Alig bírtad vissza tartani a könnyeidet. Percekig ott ültetek mind a heten a szobájában csendben, amikor Harry megszólalt.

- Tom küldött nekem egy emailt, amiben elakart búcsúzni.- vette elő a telefonját, majd megnyitotta a levelet.

- Én is kaptam.- mutattad meg, majd Paddy, Sam és Haz is megnyitotta a levelet.

- Hogy nem vettük észre, hogy nincs vele minden rendben?- nézett maga elé Haz.

- Én láttam rajta, hogy van valami baja és mindig kérdeztem, hogy minden rendben van- e és mindig azt válaszolta, hogy tökéletesen van.- töröltél le egy könnycseppet.

Tíz óra körül mindenki elindult haza. Téged Haz vitt.

Alig tudtál este aludni. Csak feküdtél az ágyban ami a Tiétek volt.

Reggel nagyon sok kávét ittál.

Mivel szombat volt nem kellett elkéretckedned a főnöködtől, így simán bemehettél a kórházba Tomhoz. Amikor felértél az emeletre ahol feküdt eléggé nagy volt a sürgés. Az orvosok egy irányba rohantak: Tom szobája felé. Siettél utánnuk ahogy csak tudtál. Az ajtó előtt ott állt Dominik és Nikki. Az utóbbi a férje vállába fúrta az arcát és úgy sírt. Az ajtón lévő ablakon keresztűl láttad, hogy próbálják Tomot újra éleszteni. Egyszer csak egy hosszú sípolás hallattszódott és az orvosok sem próbálkoztak tovább. Tudtad mit jelent ez. Meghalt. Tom meghalt.

Könnyeiddel küszködve rohantal le a lépcsőn, ki az épületből a kocsidhoz. Beszálltál és hazavezettél. Otthon sírva rohantá a szobátokba. Nem tudtad elhinni, hogy nincs többé. Az életed szerelme meghalt. Az illata benne volt az ágyneműben. Mélyen magadba szívtad.

A sajtó még az nap tele lett a hírrel. Mindenkitől kaptad az üzeneteket, de nem annyira érdekelt téged. Nem akartad elhinni, hogy miért tette.