Az út

Az út ami végtelenségig tart soha nem ér  véget fáj megőrít a gondolat hogy elvesztek megint egy fontos embert a szívem dobban a szemem sír a lábam már nem bírja a lépteket .....belülről felemészt a szörny előbb a vérem issza majd a testemet darabokra szedi és a kínzó halálba küldi ....nem érzek már fajdalmat a lábaim elbírnak és tiszta lettem az érzés ami beterít az a semlegesség érzete olyan nyugalmas es vilagos itt minden ... Megismertem önmagam a földön ördög voltam és itt angyal lettem a démonom segített köszönöm neked..... érezd amit érzek és halott leszel.....