UNKNOW LOVE [DABI X READER] [SZÜNETEL]

szoval ilyen a hangulat ingadozás

Azóta sok idő eltelt és siharaki azt mondta hogy olyan erőm lesz amit nehezen lehet irányítani és nagyon erős és psychopatasággal jár.. Ezért ki láncolt egy bilincsel egy sötét szobába.. Na és azóta itt gubbasztok mint egy krumplis zsák.
De arra nem gondolt hogy a vasat addig fogom csesztetni amíg a bilincset el nem engedi.
Még kb 15 perc mulva is ott ültem és elengedte!! Végre! De ekkor lépteket hallottam és odatettem a bilincset mintha még mindig benne lenne.
Shigaraki lépett be az ajtón és mondta:

-hangokat hallottam. Minden oké?

-mhm csak valami ott hátul mocorog. Megnéznéd kérlek? Félek az egerektöl..

-egy gondterhelt sóhajtással elindult mögém-

-megnézte mindenhol és mongya- na látod nincs itt semmi-
A bilincs láncos részével fogtam a nyakát és húztam a két kezem két külökböző irányba hogy megfojtcsam. Éreztem hogy gyengül de mintha nem akart volna vissza vágni. Ugy éreztem hogy elájult ezért elfutottam kifelé az ajtón.-

De dabi rámugrott és letepert a földre és rámült e-elég hülye pózban..- lám, lám kit látnak szemeim.-

Én csak annyit éreztem hogy a fejem vörösödik----

-hova ilyen sietősen? És merre van shigaraki?

Én still nem szólaltam meg de elkezdtem kapálózni és nyögni remélve hogy azt hiszi hogy nem kapok levegőt és leszáll rólam.

-uhh.. ne adj ki ilyen hangokat mert a végén mást is csinálok veled-néz rám egy mosoly társaságával-

-én csak kapálóztam tobább de nem szólaltam meg-

-hát... erős csaj vagy mit ne mongyak

Egy kis idő után Le is szállt rólam de megfogta az egyik lábam és elkezdett húzni vissza a kamrába vagy miaz.. a másik lábammal fejberugtam dabit.. elkezdett vérezni az orra de én elfutottam.

-UGH A FRANCBA!! -üvöltött utánam dabi-

Mikor a konyha fele voltam elkezdett sötétedni minden és már csak annyit hallottam hogy valaki azt mongya:

-na látod? Megmondtam.

És minden elsötétült.
Nem sokkal késöbb a kamrában ültem megint. Ez az egész csak egy álom lett volna? Körül néztem de sehol senki. Egy kis idő mulva kinéztem a mellettem lévő kicsi rácsos ablakon és azt hittem hogy szörnyet halok mikor bakugou benézett hirtelen rajta.

-srácok megvan! -suttogta valakiknek

Én nemtudtam hogy mit csinaljak ezért hülye módon elkezdtem morogni rájuk
Mikor bakugou megszólal.

-ne aggodj kiviszünk innen-

Én lesokkoltam. Ez nem az igazi baku. Őt sohasem érdekeltem. Mindig geci volt velem és ezért én is vele. Sokszor verekedtünk és veszekedtünk ezért nem voltunk túl jóban soha. Megálltam a morgással és odakérdeztem.

-B-bakugou?

-szolgálatodra-kacsintott rám

De az ajtó kinyilt és dabi jött be rajta. Baku pont elment hogy ne lássa meg. Dabi hozott nekem kaját de nem jött közel. Oda csúsztatta egy tálcán és csak nézett rám.
Nem mondott semmit és kiindult. De mielött kiment volna az ajtón vissza nézett rám egy szomorú fejjel és kiment.
Nemtudom hogy mi a baja. Mi rosszat tettem?.. egy szúró fájdalom van a szivembe.. mintha büntudatom lenne miatta..
Mikor kiment akkor bakugou megolvasztotta a rácsot és bejött.. én egy szót sem szoltam csak néztem az ajtót.. todo odajött és megölelt.  Azt mondta hogy több mint egy hónapja kerestek. De én mást nem is hallottam.. baku felvett a hátára és kimentünk.. nem is furcsáltam nagyon bakugou kedvességét. Inkább dabi érdekelt.. yaomomo vissza csinalta a vasakat és már mentünk is..

Nemsokkal késöbb már todoéknál voltam és mindenki ott volt. All might tól elkezdve az 1A osztályon keresztül mindenki.. én egy teát fogva a kezemben néztem ki az ablakon betakarózva és annyit hallottam hogy mindenki azt mongya hogy megváltoztam.. már nem az a kislány vagyok mint eddig..
De én csak bámultam ki az ablakon dabin gondolkozva..

____________________________________

Na halii bocsesz hogy ennyire rövid lett ez is de nincs ötlet😅
Hamarosan jön a kövirész de addig is
Sziasztok démonkáim😈🖤