A végső harc | Brawl Stars

3. fejezet

EMZ: Tara, ilyen melegben te hogy tudsz egésznap bebugyolálva lenni?
Tara: Nem tudom, de nem vehetem le az arcomról.
Sandy: Tényleg, hogy nézel ki a maszkod alatt?
Tara: Meg van az oka, hogy nem veszem le az arcomról ezt az izét.
Penny: Ugye nem csak amiatt, hogyha kártyáznánk, akkor jó kis Póket arcot tudnál vágni?
Tara: Hahaha, nagyon vicces. Mondom hogy megvan az oka, és örüljetek, hogy nem tudjátok.
Frank: Ja, szerintem is hagyjuk. Mindenkinek vannak titkai.
Jessie: JAJ DE EZ OLYAN IZGII! Valakinek az arcát meglátni, akinek még sosem láttuk.
Tara: Légyszi fogjátok fel, hogy jobban jártok, ha nem tudjátok meg.
Nita: De hát...
Shelly: NINCS SEMMI DE! Te, meg Leon sem szoktátok levenni a fejetekről a ruhátokat. Gondolom annak is van oka.
Leon: Tudjátok mit? Inkább lépjünk tovább, és mondjuk csináljunk kaját.
Max: Jajaja! Már nagyon nagyon éhes vagyok én is.
Brock: Az a jó hírem, hogy legalább annyira meleg van, hogy tüzet sem kell előállítanunk. Még jó hogy van egy napszemüvegem, ami megvéd ezektől a nagyon erős napsugaraktól.
Bibi: Amúgy miért nem az árnyékban ültök? Kicsit szerintem hidegebb lenne.
Poco: Jó kérdés! Én inkább odamegyek!
Penny: (suttogva Poconak) De hát ott van Bibi! Tudod mit tett!
Bibi: Jó akkor süljetek meg!

Majd szépen lassan leszállt az este.

Penny: (szintén suttogva) Jessie! Jessie! Psszt!
Jessie: Mi az? Tudod hányóra van?
Penny: Halkabban, meghallanak!
Jessie: Szóval mit akarsz?
Penny: Megnézzük, hogy néz ki Tara a maszk alatt?
Jessie: Hát, biztos vagy benne?
Penny: Olyan, amennyire még sosem voltam!
Jessie: Na jó, de nagyon halkan  és gyorsan!

Ekkor odaosontak Tarához.

Jessie és Penny egyszerre: 3...2...1...ÉS!

Ekkor levették Tara maszkját, és egy ilyesztő fekete árnyék szállt ki onnan.

Jessie: Ugye ez nem Tara lelke?
Penny: Nem, tuti. Tara nem ennyire sötét.
Jessie: Dehát gondolj bele! Ő egy jós és kártyázós ember. Nekem ez így kicsit ilyesztő!

Ekkor megállt előttük az a fekete árnyék, és a szemét ráncolta Jessiere és Pennyre.

Penny: ÚRISTEN!
Jessie: JÓ ÉG! EZ MEG AKAR ÖLNI MINKET!
Penny: Jess! Attól, hogy nem néz kedvesen rád, még nem akar megölni!
Jessie: P-P-PENNY! MENEKÜLJÜNK!

Ugyanis ekkor elkezdte nagy fogait meresztgetni az a szellem szerű füst.

Penny: ÚRISTEN! NEM KAPOK LEVEGŐT A FUTÁSTÓL!
Jessie: ÉN SEM, DE AZ ÉLETÜNK FOROG KOCKÁN, TÉNYLEG HINNÜNK KELLETT VOLNA TARÁNAK!
Penny: NEM FOGUNK MEGHALNI! ERŐSEK VAGYU... JESSIE!!!
Jessie: SEGÍTS, ÁÚ! A LÁBAM! NEM TUDOK FELÁLLNI!

Jessie elbotlott egy kőben, és nem tudott felállni. De ekkor a szellem utolérte őket!

Penny: NEM NEM NEM! MENJ INNEN ÁTKOZOTT LÉLEK! BELŐLÜNK NEM ESZEL!
Jessie: PENNY! EZ NEM SEGÍT! SEGÍTS FELÁLLNI NEkeem...

Ekkor az a szellem eltűnk Jessie testében. Penny tudta, hogy megszállta a szellem Jessiet.

Penny: ÚRISTEN! VALAKI SEGÍTSEN! KÉREM! HAHÓ!

Ekkor Jessie lélegzetét meghallotta, és egy picit lenyugodott. De a következő pillanatban egy akkorát üvöltött Jessie, hogy tuti meghallották a sziget másik oldalán is.

Penny: NEM, NEM, NEM! EZ NEM TÖRTÉNHET MEG! JESS! TUDOM, HOGY CSAK UGRASSZ!

Viszont eddigre már nem hallotta Jessie lélegzetét Penny! Ekkor lerogyott a földre, és Jessievel az ölében sírni kezdett.
Szinte rögtön meg is jelentek a többiek. Pam, Shelly és Tara jöttek.

Tara: MONDTAM, HOGY NE JÁTSZATOK A MASZKOMMAL!
Shelly: MIÉRT NEM LEHET BETARTANI, AMIT A BÖLCSEBBEK MONDANAK!
Pam: ÚRISTEN JÓL VAGYTOK? JESSIE?

Ekkor ők is észrevették, hogy Jessie nem lélegzik, és Pam is odament sírni Penny mellé.

Penny: M-M-Most m-mit csináljunk vele?
Shelly: Megoldjuk! De most menj vissza a táborba! Pam! Nekes is ezt ajánlom, ott kicsit Colt meg Bull lenyugtat!
Pam: Rendben!
Penny: Tara! Nem lehet semmit sem csinálni?
Tara: Sajnos nem. A múltat nem tudod megváltoztatni!

Majd Penny és Pam visszaindultak a táborba, de az elkövetkező két napon ugyanolyan letörtek voltak, mint most. Aztán rájöttek, hogy az élet megy tovább, és a sziget furcsaságai is tovább nőttek.