ʟᴜᴄɪғᴇʀ ᴏɴᴇsʜᴏᴛs

~Viszonzatlan érzelmek~ (Lucifer X Reader)

Lassan egy éve ismered Lucifer Morningstart a Lux tulajdonosát, aki nem más mint maga az ördög. Igen először te is szkeptikusan álltál eme állításhoz mindaddig,amíg meg nem mutatta valódi arcát ,de mindezek ellenére szereted persze csak mint barátot. A Luxban ismerkedtetek meg éppen abban az időszakban, amikor nem igazán volt a toppon, a pultnál ült és whiskyt ivott közben pedig sorra szívta a cigarettákat. Mindig, mikor a klubban voltál ő ott bulizott a tömegben és egy kezeden meg sem tudtad számolni hány nővel csókolózott. Voltak olyan esték, mikor  zongorázott és énekelt az énekhangja pedig kellemes volt. Néha csak annak érdekében látogattál el a szórakozóhelyre, hogy hallhasd őt énekelni. Egy idő után, mikor láttad, hogy lelki állapota mit sem változott elhatároztad, hogy odamész és megkérdezed tőle mi a baj, de mindenekelőtt erőt kellett gyűjtened és hogy miért? Természetesen, hogy ne dőlj be neki és ne az ágyában ébredj reggel. Miután összekaptad magad leültél mellé a pulthoz és kértél egy italt.

- Mi a baj?- mikor leültél már profilból is látszott rajta a ziláltság. A haja a szokásos jól fésült helyett most összevissza állt,és a zakó sem úgy mutatott rajta ahogy szokott.

- Miért érdekli?- kérdezte miközben továbbra is maga elé bámult kifejezéstelen arccal a hangja pedig hideg közönnyel volt telített.

- Mert általában nem a pultnál szokott ülni hanem élvezni szokta a pezsgést és a nőket.-mondtad miközben belekortyoltál az italodba.

- Kegyed tényleg kíváncsi rá mi bánt vagy inkább menjünk fel és....- a mondat közeben rád vezette tekintetét és a kinézetedtől a lélegzete is elállt.

- Igen tényleg érdekel mi a baja és nem nem leszek a következő egyéjszakás kalandja.-miközben mondtad szembefordultál vele és bár szemei beesettek voltak és egy kicsit puffadtak mégis alig tudtál ellenállni mogyoró barna csillogásuknak és borostás arcának. Pár percre el is tévedtél bennük.

- Kár pedig felejthetetlen éjszaka lenne higgye el.- ez a mondata visszarántott téged révületedből és érezted, ahogy végig vezeti rajtad tekintetét.

- Akkor hajlandó beszélgetni vagy inkább menjek haza,mert már elment a kedvem a bulizástól.

- Nem tudom miért, de úgy érzem, hogy megbízhatok magában, szóval a beszélgetéshez egy csendesebb helyre lesz szükségünk.

Ezek után megragadta a karod és a lifthez mentetek.

- Tegezzük egymást.-mondtad a liftben ő pedig csak bólintott ezzel kifejezve egyetértését.

Aznap éjszaka mindent elmesélt neked töviről hegyire, majd bizonyítékképpen megmutatta ördögi arcát és attól az éjszakától fogva elválaszthatatlan barátok vagytok. Mostanában viszont van egy kis baj méghozzá az hogy pár hónapja egy kicsit kezdesz többet érezni iránta, mint szimpla barátság, így elhatároztad, hogy elmondasz neki mindent,mert már nem igazán bírod magadban tartani. A mai nap pedig tökéletesen alkalmas lesz rá hiszen áthívott magához, hogy lelkizzetek kicsit. Érzed, hogy ez az este elég érzelemdús lesz.

Egész nap azon gondolkodsz, hogy mégis hogyan vázold fel ezt neki, és közben félsz attól, hogy mit fog reagálni. Gondolataid elterelése érdekében csináltál egy bögre teát majd letelepedtél a kanapéra és olvasni kezdtél. A nap többi része nem telt számodra valami izgalmasan. Négy órakor felkeltél a kanapéról és utad a fürdőszobába vezetett, ahol felkentél magadra egy kis alapozót, meghúztad a tusvonalad, szempillaspirál és egy kis vörös rúzs, a hajad pedig összefogtad úgy hogy az elején hagytál két tincset. Ezek után a gardróbhoz mentél a választott ruha pedig nem volt más mint egy fekete egyberuha aminek mindkét vállán "tüskék" pihentek a háta teljese átlátszó volt és az elején a mell közötti résznél szintén, utána felhúztál egy harisnyát és egy magassarkú cipőt majd a bőrdzsekidet felvéve kimentél az ajtón amit természetesen bezártál,lebaktattál a lépcsőn és hívtál egy taxit,ami a Luxba vitt. A mikor bementél a tömeg és a hangulat a szokásos volt,de mielőtt felmentél volna odamentél a pulthoz ahol most Maze (Lucifer ha úgy tetszik személyes testőre) állt,így meg sem kellett szólalnod és már meg is kaptad az italod.

- Mi szél hozott?-kérdezte a tömeget és a zenét túlordító Maze.

- Csak a szokásos.- válaszoltad. Annak ellenére, hogy Lucifert már lassan egy éve ismered Maze még mindig egy kicsit rideg és ellenséges veled.

- Értem szóval Lucifer.

- Pontosan.- válaszoltad majd megittad az italod és elindultál a lift felé.

Mikor kiléptél a lakásba még mindig elvarázsolt a helység. A bőr fotel a lifttel szemben helyezkedett el előtte pedig egy zongora állt. A lift mellett balra pedig akárcsak lent egy pult volt, így aztán polcokon bevetésre kész katonákként sorakoztak az italok. Jobb oldalon pedig a könyvtár helyezkedett el tele megannyi klasszikussal, melyek közül számos dedikált példány is akadt.  A kanapé mögött pár lépésre volt az erkély ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a belvárosra. Amikor beljebb mentél megpillantottad a lépcsőt,amely Lucifer ágyához vezetett. Tekinteted gyorsan rásiklott a férfira, aki a kanapén ült.

- Na végre, hogy itt vagy.-mondta miközben széles mosolyra húzta ajkait,majd odalépett hozzád és megölelt.

- Miről szeretnél beszélni?-kérdezted miközben te is leültél a kanapéra.

- Ma este igazán elbűvölő vagy, megkínálhatlak egy itallal?

- Köszönöm és igen egy ital jólesne.-a bóktól egy kicsit elpirultál.

- Nos-kezdte miközben a pulthoz ment- Chloéról lenne szó.

- Miért mi történt?- kérdezted egy kicsit félve.

- Az a baj, hogy kezdek rá többként tekinteni érzelmileg, mint egy puszta munkatársra.-mondta majd leült melléd és a kezedbe adta a poharat.

- Ez miért baj?-kérdezted,de eközben érezted, hogy egy kicsit összeszorul a szíved.

- Mert én nem szerethetem hiszen én vagyok az ördög és bárhol vagyok bármit csinálok az sosem sül el jól és attól is félek, hogy ha felfedem magam,akkor annyira megrémül, hogy soha többet nem akar majd látni.

- Ugyan már Lucifer ha szeret és a szeretete irántad elég erős, akkor bármilyen nehéz lesz elfogadnia,de sikerülni fog neki,hisz pont azért szeret aki vagy.-most pedig úgy érezted, mintha magad ellen beszélnél.

- Köszönöm T/N hogy segítesz és hogy mindig itt vagy nekem. Most pedig vegyük górcső alá a te szerelmi életed, mert én elég keveset tudok róla.-ekkor egy hatalmas gombóc kezdte szorítani a torkod,de elhatároztad, hogy eljött az ideje színt vallani.

- Igazából nekem is van valaki,akire kezdek többként tekinteni mint egy barátra.

- Igazán és ki az?-kérdezte izgatottan.

- Nos az a helyzet, hogy te vagy az Lucifer.- kijelentésed után úgy érezted hogy egy nagy kő esett le a szívedről viszont feszülten vártad a reakcióját.

Amikor ránéztél láttad, hogy teljesen lefagyott és nem igazán tud mit válaszolni.

- Nos nem akarlak megbántani T/N, de én csak barátként tudok rád tekinteni semmi többként, és amúgy sem én lennék számodra a legideálisabb partner a kicsapongó életvitelemmel.

A válasz úgy hasított beléd akár egy villámcsapás, és a szomorúságtól, amely hirtelen telepedett szívedre nem igazán tudtál megszólalni a szemeid pedig könnybe lábadtak.

- Gondolhattam volna, hogy ezt fogod válaszolni hiszen neked ott van Chloe de nekem csak te vagy és pont azért szeretlek mert szabad vagy és úgy élsz ahogy neked tetszik.

- T/N te tanítottál meg érezni te tanítottad hogyan ismerjem be a hibáim és, hogy hogyan legyek emberibb. Hidd el számodra is van valaki a világban, de az a valaki nem én vagyok sajnálom.-mondta miközben megfogta a kezed és ujjával simogatni kezdte a kézfejed. Egy pár percig még csendben nézted, ahogy az arcán a hold fényjátékát miközben patakokban folytak a könnyeid és úgy érezted, mint akit szíven döftek,de erőt vettél magadon felálltál kivetted a kezed a kezéből és maradék erőddel a lifthez botorkáltál.

Mielőtt beléphettél volna megfogta a karod és megölelt. Ezek után hazamentél és egész este sírtál még egy pár hónapig nem találkoztál vele majd rájöttél, hogy talán igaza van és nem akarod elveszíteni őt így ismét elmentél hozzá. Látogatásod örömmel konstatálta és leültetek jobban megbeszélni ezt az egészet.