A falusi lány a városban

2.rész

~Előző részekből~

Kőzben gondolkoztam:
Mit akkar mondani az apám?

Layla szemszöge:

Leérve a lépcsön megláttam a tesomatt ,ahogy ott ül az asztal végében. Láttom rajta ,hogy ő is azon gondolkozik ,hogy mit akkar mondani az apánk.? Leültem melléje ,és én is tovább gondolkoztam.

Közben bejöt apa a napaliból ,aztán helyet foglalt az asztal főnél ,és elkezte mondani ,hogy miért is hívot ide minket ,mert ő nem az az ember aki csak ,úgy beszélni akkar velünk ,mert álltalában mindig kettesben akkarja meg beszélni , de ez más.:

-Gyerekek szeretnék mondani valamit...-ez már rosszúl kezdödik mert a "gyerekeinek" hívott ,majd folytata-úgy-e tudjátok ,hogy itt Toronto-ban én vagyok a redrörség a kapitánya-erre egyszere bolintottunk-de azt nem tudjátok ,hogy egy hete áthelyeztek egy másik városba ,csak több városba helyeztek el ,és az kérem töletek ,hogy döntsétek el melyik legyen az a város amelyikbe szívesen elmenntek-én meg hirtelen nem hítem a fülemnek ,azt akkarja ,hogy itt hadjam a barátaimat ,az iskolát ,igaz csak 1 évet jártam ,de nagyon megszeretem ,és a legfontosabb ,hogy itt hagyom a szülőfalumatt ,és ez ki is modtam:

-De hísz itt vannaka barátaink ,az iskola is minjárt kezdődik nem olyan egyszerű itt hagyni a szülőfalumat ,és miért nem lehet faluba menni miért pont városba megyünk ,de nekem a legfontosabb nem akkarom itt hagyni a legjobb barátnőmet-akatam ki kicsit túlzásba ,de hát ez így van ,nem akarom itt hagyni ezt a helyet ahol megszületem és az ahol minden egyes épülethez ,játszotérhez ,étkező helyhez valami emlékkött ,de most egy másik hely más épületek ,más emberek ,minden más. Mi előtt folytatthatam volna a kiakadásomat közbe szól az apám.:

-Nem fogod itt hagyni a barátnődet mer az ő szüleit is áthelyezték ,csak azt nekem kell eldönteni ,hogy hova megyünk ,én meg úgy gondoltam hogy hamár a gyerekek is jönnek akkor ti döntsétek el-modta nyugtattoan ,hogy én is megnyugodjak. Kicsit meg is nyugotam.-De akkor mondom a városokat:Dallas,Boston,Washington,Chicago,New York na ezek lennének a városok és akkor melyik legyen amelyikbe szívesel elköltöztök ,de ha nem most választottok akkor holnap reggelinél elmondjátok-mondta egy kicsit feszengve ,meg közben vagy az én szemembe nézet vagy a bátyáméba.

De én úgy gondoltam ,hogy innkább holnap válaszólom meg ez meg is mondtam:
-Én innkább holnap fogom elmondani ,amikor már megbeszéltem ez az egészt Isáékkal ,meg pesze Lloydal-montam a testvérem helyében is ,ő csak helyesen bologatott egyett.

-Nekem meg felel ,akkor holnap várom a döntésetek ,de most menjetek át a szomszédba és beszélyétek meg ,hogy mi legyen.-monda egy kicsit parancsoloan ,de a bátyám ezt is elhülyéskedte.

-Igen is úram máris megyek.. bocsánat megyünk.-ezel feláll és kihuzzta az én székemet ,és felhuzzott elkezdett az ajtó felé kezemnél fogva huzzni. Én meg csak hagytam és közben szét röhögtem magam mert különben ,ha nem huzzot volna akkor itt a földön ülnék ,mert még a lépéseit is olyan katonásan tette ,meg az előbb az a jelegzetes katonás intés volt.

Mert a bátyám bármit csinál amit viccnek szánja azon mindenki a hasát fogja ,de még én is ha nem is szeretném. Miért is van ez ,így? azt én nemtudom ,de talán azért mert hülye gyerek ,de kitudja.

Közben már oda értün a barátain ajtajához ,és én már befejesztem a nevetést. És igen Isáék a szomszédban laknak ezért is a legjobb barátnőm Isa ,mert szószerin minta ha a testvérem lenne. Ezért be se csengetünk csak menntünk ,mit ha ez lenne a második otthonom. Mert az is. Észre vetük a szüleiket és köszöntünk:

-Sziasztok!-ilyesztöen egyszere mondtuk ,meg amúgy születésünk otta ismernek ezért nem kell tegezni őket.

-Sziasztok Adam és Bella fönt vannak az emeleten.-mondta Anna (az anyukájuk). Mi meg egyszere elindultuk felfelé ,mivel tágas a lépcső könyeben elfértunk egymás mellet. Lépcső teteén megszolaltam:

-Te menj Adamhez én meg Isához ,és kint az udvarokun találkozunk.-adtam ki a parancsot.

-Igen is hugi-és már megint elviccelte. Csak megforgatam a szemem ,és mentem Isához.

Kinyitottam az ajtott ,és az ágyán  pizsamában telefonozot ,felnézet meglátott engem ,én meg oda mennetem hozzá és kikaptam tálafont a kezéből ,és meg szólaltam:

-Szia Isa! Gyere ,mondanunk kell valamit Lloydal.-modtam ,és elkeztem felhuzzni az ágyból és az ajtó felé ,de megállitott én csak hátra néztem azzal a "mi van" fejel.

-Fel kell öltöznöm csak utána megyek.-mondta fegyegetöen ,én elengetem a kezét és hagytam ,hogy felöltözön.

-De siess ,mert fontos.-azal  kimenntem ,a szoba elé és vártam. Közben észre vetem a fiúkat kijöni Adam szobályából.

-Mindjárt megyünk ,csak még öltözik.-mondtam ,és az ajtóra mutatam ami ki is nyilt ,és kijött a barátnőm.-Gyors voltál...nem ,úgy mint máskor.-mondtam ,és elgondolkodtam ,mert téleg ő nem arrol híres ,hogy gyorsan öltözik ,mondjuk én sem ,de az más tészta.

-Azt modtad ,hogy siessek mert valami fontosat akartok mondani.-emlékeztetett vissza amit mondtam.

-Igen fontosat akarunk mondani/kérdezni. Na akkor gyertek menjün ki a teraszra ,mert ott elmondjuk.-mondta Lloyd ,és elindultunk lefelé a lépcsőn. Leérve a lépcsőn meglátuk Annet és Robint a napaliban a kanapén ülve beszélgetek.

-Kimentünk a tereszra beszélgetni.-mondta Adam a szüleinek.

-Jól van ,majd mi is szeretnénk veletek beszélgetni.-mondta Anna a gyerekeinek. Én sejtem miről akkar beszélgetni velük. Na mindegy majd ezt ők meg beszélik ,kimentünk ,és az ott található aztalhoz és leültünk köréje.

-Na mit akartok mondani?-kérdezte Isa.

-Na szóval az akartuk mondani-keztem bele-,hogy apánk leültett minket a konyhába ,amit egy kicsit furcsálttam mert nem szokot velünk beszélni egyszere ,na mindegy ez hagyuk most. Aztán bele kezdet a mondani valojába ami ez volt:át helyezték egy másik városba ,és nekünk kell választani ,hogy melyik város legyen. Másképpen elfogunk költözni.-mondtam a végét már egy kicsit szomorkásan.

-Meg az modta még ,hogy a ti szüleitek is áthelyezték egy másik városba ,úgy‐e a mia apánk a kapitány ,így neki a joga eldönteni ,hogy hova költözün ,de ő meg az mondata ,hogy mi döntsük el.-mondta bátyám egy kicsit szomorúan.

-Várj ,várjatok ha jól értem akkor a mi szüleink és a ti apátok áthelyezték egy mási városba és ezért költöznünk kell a szülőfalunkból ,és akkor mi lesz az iskolával és a többi barátainkal!?-kérdezte és egy kicsit kiakadva Isa.

-Igen sajnos elköltözün ,mi is meg ti is egy másik vágyosba ,és it hagyunk mindenki mást ,de tartjuk majd velük a kapcsolatott. Az iskola meg egy másik ba megyünk ,ami a városban lesz ,csak az a kérdés ,hogy melyik városban.?-mondam és egyszere kérdeztem.

-De melyik az a város amelyik be költözünk ,és de nem probáltáttó lebeszélni az apátokat ,hogy ne költözünk?-kérdezte egy nagyon jogos kérdést Adam.

-Ja igen el is felejtetük mondani a városokat:Dallas,Boston,Washington,Chicago és New York lennének. És már probálkozott Lay ,de eséjtelen.-mondta még mindig egy kicsit szomorkásan ,de közben rám nézett.

-Meg még az mondta ,hogy holnap regelik döntsük el ,hogy melyik város legyen ,szerintetek melyik város legyen?-kérdeztem csillogó szemekel ,nem azért csillog mert szomorú vagyok ,de monjuk az is ,de hanem mert nagyon kiváncsi vagyok a válaszukra.

De ők most lehajtoták a fejüket és gondolkoztak ,mind ahogy Lloyd is. Akkor én is elgondolkodtam ,hogy melyik város legyen?

--------------------------------

Bocsánat a helyes írási hibákért!😥🥺