~×~

11 0 0
                                    

Sziasztok! Én Jake vagyok! Egy 15 éves fiú vagyok, jelenleg kilencedikes. Hadd mutassam be egy történetem: 

14 éves vagyok, egy városban élek, ősszel kezdődik a nyolcadik osztály.
2018 Augusztust írunk. Ma is egy szimpla átlagos napom volt. Játszodgattam, gépeztem, facebookoztam. Viszont ma bejelölt egy lány, és nagyjából tudtam ki ő, mert láttam párszor, de nem ismertem. Nemtudom miért, de kéztetést éreztem, arra hogy ráírjak:

Jake: Szia, ismerlek?

Chloe: Szia, nemtudom.

Jake: Miért jelöltél be?

Chloe: Hát, csak unatkoztam.

...

Teltek az órák, teltek a napok egyre jobban elkezdtünk beszélgetni és összehangolódni. Igazából én már voltam nálluk, mert az egyik barátommal mentünk a falu egy másik városrészére és a kerteken rövidebb az út. És az ő házukon keresztül mentünk át a kertekbe, mivel a barátom pont szembe lakott vele.
Egyre többet írtunk egymásnak, mindennap beszélgettünk.
Teltek az idők, elkezdődött az iskola is már. Nyolcadikos voltam. Én 155 centi magasságú voltam, ő 170 körül.
Alig vártuk már hogy találkozzunk egymással. Nem soká ez be is következett.
Egyszer küldtem neki egy gumicukros snapet és aztírta vissza rá, hogy ő is megenné.

Október 26.

Egy színjátszó versenyt rendeztek a városomban a kulturházban. Több városból, és faluból is jöttek versenyezni, így ő is jött a csapatával eggyütt. A közelben volt egy játszótér és amellett volt egy nyugis helység. Az volt a tervem, hogy oda elhívom Chloét.
Én már a kulturházban voltam, utánna jöttek el ők is. Találkoztunk, ottvoltam az ő csapatával, viszont nézegettük az előadásokat, és próbáltuk megoldani hogy kimegyünk, és elviszem sétálni, viszont ez nem nagyon akart összejönni, mivel az egész csapat benntvolt a kúlturba és látszott volna ha pont ő hiányzott volna. Teltek az órák, 7 óra lehetett. Szünet volt, nem tudtam, hogy hol vannak, ezért rá írtam:

Jake:  Halii, hol vagytok?

Chloe: Épp most megyünk le az étteremben, mivel vacsora idő van és mindenki megy vacsorázni.

Ezzel be is fejeződött a beszélgetés.

Kicsit messze volt az étterem, én még a kultúrházba voltam és pont egy széken ültem. Letettem a telefont és gondolkodtam. Nemtudtam mitévő legyek. Tudtam hogy már késő van és mindjárt beesteledik és mennek haza, ezért döntöttem. Felálltam a székről és amilyen gyorsan csak tudtam, futottam. Erős léptekkel futottam az étterem felé egyre gyorsabban és gyorsabban.
Nagyon, de nagyon elakartam már őt hívni, csak futottam és futottam.
Hamarosan le is értem az étteremhez.
Kicsit hagytam hogy együnk, meg hogy ne is legyen annyira feltünő, utánna pedig kihívtam. Az étterem alatt volt egy kis helység ahol nem volt semmi, és az elé mentünk el. Nyugis hely volt.
Mindketten örültünk hogy végre kettesben lehetünk és beszélgethetünk.
Beszélgettünk, közben a zsebembe lapult pont az a gumicukor amiről beszéltünk régebben. Nagyon jó volt a beszélgetés, mindketten izgatottak voltunk, viszont egyszer nagy levegőt vettem és a barna nadrágommal ami egy kicsit mocskos lett utánna letérdepeltem és a kezembe vettem a gumicukrot, mint ajándék és megkérdeztem tőlle, hogy :

- Lennél-e a barátnőm?

Kicsit meglepetten, izgulva, de közben mosolyogva kimondta hogy:
- Igen!

Egyből felálltam és megöleltem jó szorosan. Szerettük egymást ❤

Aztán újra beszélgettünk és visszamentünk. A többiek semmit sem sejtettek az egészről.
Nagyon fel voltam pörögve és nagyon de nagyon jó kedvem volt. Étterem után visszamentünk a kultúrházba, mert ott volt a díj kiosztás is. Én a hátánál ültem.
Ott is elvoltunk beszélgettünk. Az ő csapatuk lett a harmadik helyezett, nagyon örültünk. Miután vége lett a díjkiosztásnak felálltunk és 500 ember előtt újra megöleltem. Nem érdekelt sem az hogy ottvannak mellettem az ismerőseim, semmi nem érdekelt. Boldog voltam és jól éreztem magamat. Utánna sajnos elkellett menjenek haza.
Október 11.-edikén van a szülinapja Chloénak.
Szeptember környékén megismertem egy grafikust aki képről nagyon szépen letudta rajzolni az embereket. Egyik storyjába kirakta hogy csinál embereknek is. Nem tudtam, hogy ez hogy megy akkor, és ráírtam. Vázoltam neki, hogy a barátnőm szülinapjára kellene egy illusztráció és nagyon megköszönném ha csinálna eggyet. Nagyon kedves volt és segített végül elutasítottam és úgydöntöttem csinálok én egy illusztrációt. Nem lett valami jó, de nem voltam profi benne, de szívből jött. Szülinapjára azzal leptem meg. Nagyon örült neki, és nagyon sokat beszélgettünk.
Teltek az idők, teltek a hónapok, viszont mivel senki sem vezetett a családomban, kevés alkalom is volt, hogy találkozzunk. Ennek ellenére még mindig bennünk volt a szikra és még mindig szerettük egymást. Március fele én már kellett tanuljak a nyolcadikos vizsgákra, tehát mégannyira sem lett időm, egy kicsit elhanyagoltuk egymást. Viszont 2019 Márc. 17-én sajnos szakítottunk.
Ezzel az üzenettel:

Chloe - Drága pici szívem ...❤️nem tudom e h ez jo döntés vagy nem de nekem ez már nem megy..😔😔faj kimondanom de nekem ez már nem megy úgy ahogy a legelején.. én nagyon szeretlek,tisztellek,imádlak es mindig azt szeretném h mindig csak a jót kapdd az élettől ❤️nagyon szeretlek és szeretni foglak ❤️❤️❤️❤️💕😭de nekem ez nem megy ... szükségem lenne egy kis időre ... te is már 8.os vagy mesz tovább mas iskolába más helyre még távolabb tőlem ❤️azt kívánom legyen egy nagyon csodálatos életed. Érdd el az összes álmod ❤️de nekem nem megy már 😞szeretnék egy szünetet .. lehet egymásnak vagyunk teremtve lehet h nem 😭❤️nagyon fáj es fájni fog 😭 köszönöm a sok közös remek élményünket ❤️hálás vagyok ezért neked ❤️nem szeretném h miattam szenvedj ❤️☹️szavakkal nem lehet elmondani milyen jó h vagy és voltál nekem ❤️❤️💕de nekem nem megy nem bírom ... Sztm te is észre vetted h csak annyit mondunk egymásnak, hogy Jó éjt ❤️ reggelt ❤️... nem akarok rosszat nem gondoltam h ez lesz a vége 😔😞😭sajnalom 😭😭😭😭😭😭😭😭lehet most mondom utoljára konnyel a szememen hogy  szeretlek ,imadlák,te vagy a legjobb,hiányozni fogsz ❤️😭nekem ez mar nem megy sajnalom 😭😞😞😞nem gondoltam h ez lesz a vége 😞😞😞öröm volt veled élni az életem ❤️❤️😭😞😞.

Jake - Elhiszem.. ❤😶 És énis szeretlek és szeretnii foglak ❤ Köszönöm szépen azt a 4 hónapot amit veled tölthettem ❤💖 Tudom , hogy a mostani időkben nem nagyon írtam , de nem is nagyon tudtam 😞❤ Kellett tanuljak a vizsgára , és most is van egy csomó tanulnivaló ❤ Tudom hogy nem akarsz rosszat ❤ Megértelek.. 💖 Sokszor van úgy , hogy teli van minden és kell egy kis szünet.. 💚 És remélem , hogy a "szünet" után újra egymásra találunk 😞❤...  Legyél mindig boldog, legyen jó életeeed !❤

Elkezdtem sírni, nagyon fájt az egész és nagyon de nagyon rossz volt. Nagyon szíven ütött. Nagyon szomorú voltam, nem tudtam feldolgozni.
Teltek az idők, de ahhoz képest hogy 2019. Júniusában jártunk és Márciusban szakítottunk még mindig fájt az egész és még mindig szerettem.
Júliusban voltam a barátomnál pár napra. Mivel a barátom Chloéval szemben lakott és jóba is voltak, nem volt nehéz találkozni. Egy este közepén csak kinnt ültünk a padon négyen. Én, Chloe, a barátom és Chloe barátnője. Chloe barátnője is tudott az egészről viszont az én barátom nem. Nem szerettük volna hogy mindenki tudjon róla.
Egyszer az barátom megkérdi tőllem:
- Jack, neked már volt barátnőd?
Mindhárman meglepődtünk, Chloe barátnője még elkezdett halkan nevetni is.
Mosollyal a számon visszaválaszoltam neki hogy:
-Igen.
Ebben az volt a legcikibb hogy ott volz mellettem az exem és pont előtte kérdezte meg.
Teltek a napok hónapok, nem beszéltünk, énsem akartam zavarni.
Megkezdődött a kilencedik osztály.
Kicsit ez az új beilleszkedés meg az új dolgok elvették a figyelmemet, de azóta sokszor gondoltam rá. 2020 Júniusában valamiért mintha újra megszerettem volna vagy nemtudom. Nagyon furcsa az egész. Még mindig szeretem és eltudnám képzelni a kapcsolatunkat ha újrakezdenénk.

~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×~×

2020 Június 18, Csütörtök.
Ez nem csak egy szimpla történet.
Ez egy valóság
Ez egy megtörtént esemény.
Én lennék Jack.
Chloe lenne ő.
Chloe már olvasta a régebbi könyvemet szóval nemtudom hogy eljut ez hozzá, remélem igen.❤
Ha valamit nem értettetek meg vagy valamire kíváncsiak vagytok, nyugodtan írhattok. Az egész egy velem megtörtént esemény.

Ezt pedig neked üzenem Chloe:

Kicsit furcsa az egész hogy a szakításunk óta már eltelt több mint egy év, de én még mindig szeretlek!
Hiába nem beszélünk én újra egyre jobban kezdelek megszeretni téged. Nem tudom hova szeretnél Líceumban menni, viszont remélem hogy egyszer újra összesodor az élet és újra egymásra találunk! Szeretlek❤

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jun 18, 2020 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

TalánWhere stories live. Discover now