𝑲𝒂𝒎𝒆𝒓𝒂́𝒌 𝒆𝒍𝒐̋𝒕𝒕 𝒆́𝒔 𝒎𝒐̈𝒈𝒐̈𝒕𝒕 ×𝑌𝑜𝑜𝑛𝑆𝑒𝑜𝑘×

[9.rész]

Még se lesz írói szemszög két ugrás lesz a szemszögek között. Elbénáztam így inkább át írtam...remélem nem lesz zavaró.

Jó olvasást! 😊

___________________________________

Yoongi pov.

Még épp csak világosodott mikor felszálltam a buszra. Leültem egy szimpatikus helyre magamra tettem a nyakpárnáját és lehunytam a szemem. Fárad voltam hiszen egész este nem aludtam fél álomban éreztem ahogy elindul a busz majd teljesen az álomvilágba kerültem.

Hoseok pov.

A dormba már mindenki ébredezett ma korán kezdjük a napot. Már mindenki a konyhába ténfergett kivéve egy valakit.
- Hol van Yoongi? Nem találom sehol se. - kereste Jimin. Össze szorult a szívem mikor meg hallgattam a nevét. Leültem a kanapéra és ott ittam meg a kis kávém.
- Elment. - sóhajt Namjoon.
- Hova? - kérdezi Jin.
- Haza ment, de vissza fog jönni majd. - válaszol neki Namjoon.
- Mért nem köszönt el legalább tőlünk a barátai vagyok. Vagy nem? - morog Jimin.
- Csak egy valakitől köszönt el önszántából. - mosolyodik el Namjoon.
- Tőled? - tippel Jimin.
- Nem. - ráza meg a fejét a vezető még mindig mosolyogva.
- Akkor? - kezd kisé türelmetlen lenni Jimin.
- Hoseok. - biccent felém én pedig egyből felkaptam a fejem. Próbáltam úgy tenni mintha nem hallgatnám a beszélgetést, de mikor meg hallottam a nevem nem bírtam tovább.
- Én? - kérdezek vissza hitetlenkedve.
- Igen. - bólint Nam.
- Akkor nem csak álom volt? - kérdezem inkább önmagamtól és hajtom le kicsit a fejem. Tegnap este valószínűleg fél álomba voltam mert éreztem ahogy valaki meg puszilja az arcom meg meg simítja a kezem és az hajam. Akkor az ő volt? Ezek szerint ő kellett legyen. De mért jött be hozzám? Mért ment el? Mért mondta, hogy nem szeret aztán meg az ellenkezőjére utal?
- Szeret téged. Hiába tagadja és mondja azt, hogy nincs így. - mosolyog Jimin. Az érzelmeimre hallgatva felpattantam és elindultam a szobám felé, de meg állítottak.
- Hova mész? - kérdezi Jimin és Namjoon szinte egyszerre.
- Utána megyek. - intézem el ennyivel és megyek be a szobába csomagolni.
- Várj Hoseok... - jön utánam Jin.
- Nem mehetsz csak úgy utána. - ál meg az ajtómba.
- Már mért ne? - nézek fel.
- Nyilván azért ment haza, hogy át gondolja a dolgokat. Nem állíthatsz be csak úgy nála. Azt hiszed, ha meg lát a nyakadba fog borulni és minden rendbe jön? - halkul el én pedig meg állok a pakolásban. Igaza van, ha most a semmiből le támadom nem érek el vele semmit.
- Hadd menjen. - karolja át párját Namjoon.
- Biztos vagy benne? - fordul felé Jin.
- Igen. Rendbe tudják hozni hisz a vak is látja, hogy szeretik egymást. - mosolyog és fordul felém.
- Köszönöm Nam. - állok fel és ölelem meg egyszerre mindkettőjüket.

Yoongi pov.

Arra ébredtem, hogy a busz meg ál és le kell szálljak mivel meg érkeztem. Mosolyogva szeltem át az utcákat régen voltam már itthon hiányzott az egész hely. A családom a kutyám Holly az egész kis légkör nosztalgikus volt újra itt lenni. Be nyitva a kis családi házba léptem át a küszöbön.
- Meg jöttem. - kiáltom el magam miután bezártam a nyílás zárót.
- Fiam? Mit keresel itt? - jön elő anya.
- Haza jöttem. - valahogy szomorú volt a hangom ez még én is észrevettem.
- Történt valami? - kísér beljebb és veszi el csomagjaim majd hagyja a fal mellett.
- Mesélj. - húz a kanapéhoz és ülünk le. Néhány másodpercig teljes csend volt még az óramutatót is hallani lehetett.
- Elszúrtam. - nézek fel könnyes szemmel.
- Hallottam a híreket arról van szó? Igazak? - fogja a kezem.
- Nem...vagyis részben arról is, de az nem igaz. - rázom meg a fejem a végén.
- Akkor mi történt? - lesz egyre aggódóbb szülőm.
- Ahhoz el kéne mondjak mindent és apának is itt kéne legyen. Jogotok van tudni...azt hiszem. - bizonytalanodok el a végére.
- Apád délután jön haza.
- Tudom. Mindent elmondok délután. - vágok közbe és nézek a szemébe majd lassan fel ál.
- Felmegyek a szobámba. - fogom meg bőröndjeim és sétálok fel a nyikorgó lépcsőfokokon majd megy be kis szobámba. Minden úgy van itt ahogy itt hagytam a zongora a fal mellett az író asztalom. Az ágyam amint most Holly feküdt mikor észrevett oda szaladt hozzám. Le guggolva hozzá öleltem magamhoz és simogattam meg barna bundáját. Be feküdtem az ágyba, ahova követett szóval csináltam vele néhány képet.