Dadichi szsz
Lassan sétáltam a tornaterembe,egy fárasztó nap után . Nem nagyon volt kedvem most emberek közé menni de a csapat érdekei a legfontosabbak számomra.Mikor beértem a tornaterembe megláttam pár ismeretlen ismert arcot. Ekkor jutott eszembe hogy a Nekoma csapata jött edzőmeccsre hozzánk .
-sziasztok .- köszöntem a csapatnak
- sziaaaaaa - kiáltották vissza
Majd inkfarktust kaptam amikor valaki megszorította a vállam, ilyedten hátra ugrottam .
- Nyugivan nem kell ijedezni.
Mondta Kuroo .
- Ne ijeszgess te ahhj.-
- Ne légy morcos kicsi daichi nem áll jól.
Szemforgatva elmentem mellőle nincs kedvem hallgatni a hülyeségeit.
~~~~~~az edzés után~~~~~~~
Már át öltöztem és indultam volna haza amikor az edző mindenkit magához intett .
- Ahh nos az van hogy a szállás amit le foglaltunk a másik csapat számára nem használható így a 3 napig ameddig itt lesznek minden tagnak muszály befogadni valakit az otthonába.-
Erre a legtöbben örültek de én nem igazán.
- Hé Sawamura befogadsz??- szólt oda Kuro incselkedve .
- Még mit nem ,és ki engedte meg hogy tegezz??- akadtam ki egy picit
- Jaj ne problémázz már ,és te vagy az egyetlen akihez mehetek.- vigyorgott rám
- Akkor gyere haza akarok már menni- ásítottam
- Rendben induljunk.-mondtam.
Milyen ?
❤️❤️
YOU ARE READING
Hé!Ne tedd!Kérlek!!!( daichi×kuro)
Fanfiction🖤 Öncsonkítás Meleg Nem tetszik el lehet menni ! Ha még nagyon gyerek vagy ne olvasd el kérték! Ha nem vagy akkor se ajánlom Kb olyan " jó" mint a boku no pico
