(Nincs átolvasva!)
Jungkook szemszög:
Mikor kiléptem,Taehyung állt előttem kisírt szemekkel. Nem hatott meg.
-Jungkook,kérlek halgass meg-kérlel majd újra elkezdett könnyezni a szeme.
-nekünk már nincs miről beszélnünk. Elraboltál,megerőszakoltál és fogva tarottál napokig egy pincében. Utána a szemem előtt löttél meg valakit majd csak úgy ott hagytad. Én összeköltöztem veled és még csak eszembe sem jutott elszökni mert hiába bántál úgy velem,én megbíztam benned. Engedtem hogy elvedd az első csókomtat. Odaadtam magam neked. És te hogy hálálod meg az hogy mindennél jobban szerettelek és megbíztam benned?! Ara kelek fel hogy egy másik lányt csókolsz! Nekem azt mondtad hogy meleg vagy,akkor miért lánnyal? Ha egy fiúval csaltál volna meg,az nem fájt volna annyira!-zokogtam énis a végén.
Ő csak lehajtott fejjel tűrte a kiabálásom.
-de kérlek engedd hogy megmagyarázzam-térdelt le elém és úgy zokogott-nem úgy történt ahogy te láttad. Tudod ő azok közé a lányok közé tartozik akiket régen használgattam. És ő még mindig azt hiszi hogy szerelmes vagyok belé. Pedig nem,régen sem szerettem-sírt keservesen.
Én csak álltam és bambultam előre. Kellett egy kis idő míg felemésztem a hallottakat.
Pár perc múlva felkelt a földről és megfogta a kezem.-kérlek bocsáss meg nekem-csókolta meg a kezemet.
-én megbocsájtok,de nem maradhatok-hajtottam le a fejem.
Szeretem. De Japán nem az én hazám. És Koreában születtem. Az az én hazám és a barátaim is ott vannak na megna lakásom is.
-mégis miért nem? Miért nem tudnál itt maradni velem?-szorította meg a kezem,ezzel jobban össze törve a szívem.
-na ide figyelj te Taehyung-szólalt meg Rosé aki mingvégig itt volt és nézte a történteket-ha Kookie nem akar maradni akkor nem akar,ez az ő döntése. Te nem vagy senkije hogy megmond mit csinálhat és mit nem. Szóval te most leülsz a fenekedre és elfogadod Kook döntését-fejezte be Rosé a mondandóját.
-mégis ki vagy te hogy itt pattogsz nekem,te kis ribi?!-ment volna neki de én elibe ugrottam hogy megállitsam Taehyungot.
-még véded is. Biztos meg is dugtat-nevetett fel gúnyosan
-és ha azt is tette,nem a te dolgod. Semmi közöd hozzá-mondta dühösen és egyben sértődötten Rosé.
-de az én dolgom mivel ő kurvára az enyém-kiabált rá a volt párom Roséra.
-álj-kiabáltam rájuk mire mind a ketten rám kapták a tekintetüket.
-figyelj Taehyung-mentem közelebb hozzá-én már nem szeretlek. Kérlek fogadd el. Én haza akarok menni a barátaimhoz Koreába. Élj boldogan a kis kuváiddal.
Én már megtaláltam a kivalasztott-at. Nekem már megvan azva személy akivel le szeretném élni az életem-mondtam halál nyugotan,mindvégig a szemébe nézve-és az a személy nem más mind Rosé. Beleszerettem-néztem Taehyung szemeibe amikből már patakokban folytak a könnyek. Olyan rossz volt így látni. De még mielőtt észre vette volna hogy nem öszinte az amit mondtam,elfordultam tőle és oda mentem Roséhoz.-szeretlek Rosé-fogtam a derakára majd csókoltam meg
Ennyit még életemben nem hazudtam...
Helóka!
Itt is vagyok guys!😊
Fhu szerintem nagyon összecsapott lett ez a rész. Egyálatalán nem így terveztem de már nem fogom kitörölni😁☺️Remélem van még valaki aki olvassa😅🤗
Majd még jelentkezek❤
Halikaa💜❤
YOU ARE READING
A kiválasztott ||Taekook ff.|| BEFEJEZETT
Fanfiction#BEFEJEZETT# Jungkook egy átlagos 19 éves fiú aki éli a mindennapi életét,mikor egy maffia vezér elraboltassa. A maffia vezér már évek óta figyeli Jungkookot. De ki a maffia vezér? Ismerte őt? -ha beleolvasol kiderül😊 -vkook/taekook💙