Cortez Lánya

09.01. Kedd 2/2

Előző rész tartalmából:
-Öhm rendben, viszont valamit tudnod kell.
-És mi lenne az?

~Reni~
-Hogy maga kicsoda?!-nézett rám Léna.
-Jól hallottad.-mondtam.

Úgy döntöttem, végre megkeresem a lányom, hisz (körülbelül) 14 éve nem láttam.
Már vagy egy hete vissza jöttem Magyarországra, de eddig azt szerettem volna kideríteni, hogy hol laknak. Sikerrel jártam és a mai napon el is jöttem a címre.
Mikor csengettem, egy 14 éves kék szemű lány nyitott ajtót. Elbizonytalanodtam mikor megláttam derékig érő fekete haját. Lehet rossz háznál vagyok?
-Jó napot, miben segíthetek?-kérdezte.
-Itt lakik az Antai-Kelemen család?-kérdeztem remegő kézzel.
-Mondhatjuk úgy is.-nevetett fel.-Csak én és az apukám lakunk itt.
-Öhm rendben, viszont valamit tudnod kell.-kezdtem bele.
-És mi lenne az?-kérdezte érdeklődően.
-Én Rentai Renáta vagyok, az anyukád.
-Hogy maga kicsoda?!-nézett rám Léna.
-Jól hallottad.-mondtam.
~Cortez~
Mikor már házhoz értem, láttam, hogy Léna beszélget valakivel. Mikor már csak pár méterre voltak fel ismertem az illettőt.
-Reni?!-mondtam idegesen.
-Cortez.-mondta Reni teljes.
-Reni, beszélhetnénk négyszemközt?
-Persze.-mondta, és felém sétált....
Viszont nem éreztem semmit. Semmit ami éveken át gyötört. Csak is egyedül félelmet.
Félelmet attól, mit szól Léna.
Félelmet attól, hogy megharagszik rám.
Félelmet attól, hogy Reni tönkre tesz mindent.
-Mégis mit keresel itt?!-kérdeztem.
-Elmondtam azt, amit te látszólag nem. Az igazságot!-mondta Reni....megsértve.
-Azt is elmondtad, hogy megcsaltál? Hogy tönkre tettél idegileg?
-Nem ezt nem.-mondta a földet nézve.
-Figyelj.-Menj el. Nincs rád szükségünk!-kiáltottam.
Reni elment, én pedig visszamentem a házhoz.
~Léna~
Apa Renivel(vagy anyával? Ez az egész új nekem) veszekedett. Én nem bírtam tovább, és sírva felszaladtam a szobámba.
Nem is tudom miért sírtam.
Azért, hogy ő az anyukám?
Vagy azért, mert apa éveken át hazudott?
Lassan abba hagytam sírást és lementem.
Apával csendben ettük a vacsorát.
-Miért nem mondtad el ki az anyám?-kérdeztem.
-Ez bonyolult.-mondta apa, az ételét bámulva.
-Nagy lány vagyok már, feltudom dolgozni.
-Mikor másfél hónapis voltál, Reni egy francia csókával megcsalt. Mivel nem tudtam tovább vele maradni, visszaköltöztem veled ide.
-Aha. És mikor szándékoztad elmondani az igazságot?
-Mikor 18 leszel.
-Apa! Attól, hogy hátat fordítassz a problémáknak, nem szűnnek meg!
-Rendben, beszélek vele.
-Köszönöm.-nyomtam egy puszit az arcára.
-Gyerek, mikor lettél ilyen bölcs?-kérdezte nevetve.
-Tőled örököltem.- nevettem én is. Felmentem és lezuhanyoztam és visszamentem a szobámba. Bekapcsoltam a gépem és megnéztem a Magas Lány-t Netflixen. Miután végeztem vele, lementem a konyhába inni, de hallottam, hogy apa beszél valakivel, ezért elrejtőztem a fal mögött.
-Szia, Reni.
-...
-Mi lenne, ha holnap összefutnánk ebédelni?
-...
-Rendben, akkor holnap a ***-ban.
Apa lerakta a telefont, és bement a szobájába, én pedig ittam egy pohár víz társaságában felmentem a szobámba. Még olvastam pár oldalt, aztán pedig elaludtam.

Szióka! Itt is lenne az előző rész folytatása. Ha tetszett nyomj rá egy csillagot, a véleményedet le írhatod kommentbe.
2020.08.24. Hétfő