Különleges kötődés

4. Fejezet

Másnap reggel már 6-kor fent voltam pedig szombat volt. Igaz teljesen tisztában voltam az okkal amiért ilyen korán felkeltem. Most meg már 8 óra is elmúlt. Én meg még a ruhámat se választottam ki. Biztosan állítom, hogy legalább már fél órája állok a ruhás szekrényem előtt. Néha felveszek valamit de aztán meg gondolom magam.

Na jól van már nem lehetek ilyen szerencsétlen. Jó lesz egy hosszú farmer, meg ez a pulcsi. Felvetem a kiválasztott ruhákat. Utána megcsináltam a hajam meg ki szempilla spiráloztam a szempilláimat. Gondolkoztam hogy fel tegyek-e rúzst vagy se. De végül nem tettem, hátha megint megcsókol.

(2-3 perc késéssel már a kávázóban.)

Mikor be léptem a kávézóba, szinte egyből észre vetem. Ott ült az egyik sarok bokszban. Ahol lesz majd egy kis magánszféránk is. Mintha csak megérezte volna, hogy megjöttem, egyből felnézett a szemembe. Vetem egy mély lélegzettet és oda sétáltam hozzá. Nem tudtam, hogy csak üljek-e le a helyemre, vagy öleljem meg, vagy puszi, csók is belefér-e. De megoldotta helyettem. Felállt, egy gyors csókot lehelt az ajkamra és segített beülni a bokszba. Ahelyett hogy velem szembe ült volna le mellettem foglalt helyet. Amit egyáltalán nem bántam.

- Szia. Hogy vagy?

- Huh.. szia- nem is én lettem volna ha nem bénázok el valamit. - Most már remekül. - Omg. Én most kajak ilyen bénán próbálok flörtölni vele?

- Hát ennek igazán örülök. - és küldött felél egy észbontó mosolyt. Ami közben előbújt a gödröcskéje is. Majd elolvadtam. - Még mielőtt a tegnapról kezdenénk beszélni. Szeretnék kérdezni tőled valamit. - bólintottam egyet hogy folytassa. - Leszel a barátnőm? Vagyis ha túl gyors akkor csak gyere el velem randizni. De tényleg nagyon kedvellek. Igaz nem ismerjük egymást még, de én ezt érzem... - Köpni, nyelni nem tudtam. Csak néztem rá. Szerencsére folytatta - De még mielőtt válaszolnál valamit el szeretnék mondani. Csak azt itt nem lehet. Eljönnél velem a lakásomra? De nyugi nem akarok semmi olyasmit tenni. Vagyis persze, hogy akarok, de majd csak később amikor már mindent tudsz. És te is szeretnéd... -Látszott rajta, hogy zavarba jött, ami elképesztően édes volt.

- Persze mindenféle képen lennék a barátnőd. Szerintem nem gyors most így. És tisztában vagyok azzal is, hogy semmi olyat nem fogsz tenni amit én ne akarnék. Most azonnal induljunk? - És tényleg úgy éreztem, hogy soha nem csinálna olyat velem amit nem szeretnék.

- Igen jó lenne. Ha szeretnéd ott csinálhatok neked kávét is.

( Lucas lakásán.)

Elképesztően jól néz ki a lakása. Belül és kívül is egyaránt. Bent a nappaliban foglaltunk helyet egymás mellet egy két személyes kanapén. Pár percig csak a kezemet és az ujjaimat simogatja.
Nagyon közel ülünk egymáshoz. Annyira hogy éreztem az illatát is. Ami elképesztően jó volt, legszívesebben még közelebb hajoltam volna. És mintha hallanám a szívdobogását is. Vet egy mély levegőt. Rám néz és aztán megint előre.

- Na... - az álla alá nyúlok és fél emelem a fejét hogy megint rám nézzen. Nem is tudom mért teszem. Csak úgy jön. Ösztönösen. - Nem lesz semmi baj mond el nyugodtan.

- Jó nem köntörfalazok tovább. Az van hogy én nem vagyok teljesen ember.... - tátott szájjal nézek rá, hogy akkor most mi van? - Mikor a ükapám 18-19 éves lehetett, éjszaka ki ment az erdőbe a barátaival. Mint kiderült telihold volt azon az estén. Egy ideig nem volt semmi gond. Jól el voltak ittak. Szórakoztak. Csak mikor ükapa haza felé ment enyhén részegen. Megtámadta egy óriási farkas. Az volt a szerencséje hogy a farkas sérült volt ezért nem végzet vele csak megharapta az oldalát. És el menekült. Az ükapám haza szaladt ahogy csak bírt. A falu orvosa ellátta a sérülését. Nem volt semmi baj addig míg újra telihold nem lett. Aznap nagyon furán érezte magát. Egész nap azon járt az esze mennyire ki szeretne menni az erdőbe. Ki is ment akkor átváltozott. Verfarkas lett. Pár évvel később a párjával aki úgy szintén vérfarkas volt. (Bár ő már így született.) Családot alapított. A gyerekeik szintén azok lettek. Így az apám is. És én is az vagyok....

- Áljon meg a menet.. Azt akarod velem el hitetni hogy léteznek vérfarkasok. És gondolom akkor te is az vagy. - mondtam gúnyosan. - De ha ez igaz nem kellene titokban tartanod?

- Tudom hogy nehezen elhihető. De igaz. Ha szeretnéd a jövő héten meg mutatom neked. Telihold lesz. Igaz most is át tudnék változni de az sokkal fájdalmasabb lesz. És utána pár perce ki lennék ütve. És előtted semmit sem akarok el titkolni. Bár szinte hihetetlen... De te vagy az én párom.

- Mi? Milyen párod? Én nem vagyok farkas. - el húztam a kezem az övétől, egy kissé arrébb és ültem. Lattam hogy ez nem esik jól neki. De most egyszerűen szükségem volt egy kis térre, hogy normálisan tudják gondolkodni.

- Nem. Tudom hogy nem vagy az. Azt éreztem volna már rajtad és tegnap Noah is. Tegnap beszéltem erről apámmal is ő monda el hogy van egy ilyen pár ahol az egyik fél sima ember míg a másik nem. De náluk is megvan a kötődés ugyan úgy érzik egymást. Talán az ember nem olyan erősen mint az aki farkas. De így is.

- Ezért szoktam hallani a szívdobogásodat? - már én is kezdek megőrülni vagy mi? Kezdem el hinni amit mond.

- Akkor ezek szerint hallod?- megint a kezemért nyúlt. Engedtem neki hogy megfogja. - Elhiszed akkor nekem?

- Azt hiszem igen. De kellene pár nap míg megemésztem azt amit mondtál.

- Persze. De azért találkozhatnánk? Mint egy normális pár. El mehetnénk moziba vagy vacsorázni. És csak akkor foglalkozunk a többi dologgal amikor már készen állsz rá rendben? Kérlek.

- Jó, de ha nem gond most haza szeretnék menni. Oké? - Bólintott de láttam a tekintetén hogy nem boldog mert haza mennék. - De holnap ráérek. Tanulnom kell hétfőre. De délután már jó lesz. Kettőkor ráérsz?

- Már alig várom. Érted mehetek vagy találkozunk valahol? Haza kísérlek, jó?

- Gyere értem 2-kor, ha az úgy jó neked. - Bolintot mi szerint neki is megfelel ez az időpont. - És oké. Hazan kísérhetsz és akkor holnap tudni fogod hova gyere értem. 

Egész úton beszélgetünk mindenféléről. Mesélt magáról példul hogy ő már végzet az egyetemel. 24 éves. Én is meséltem magamról. Beszélgettünk az egyetemről. A klubról. Kiderült hogy ő és a legjobb barátja alapította. Miután le diplomáztak. Amikor már az ajtó előtt áltunk. Láttam rajta hogy zavarban van, és nem tudta hogy megcsókolhat-e vagy nem. Ezért a nyaka kőré fontam a karom és lassan megcsókoltam. Jó éjszakát kívántunk egymásnak. Utána ő haza ment.

Most már itt fekszem az ágyban és ezen a vérfarkas dolgon kattog az agyam. Teljesen még nem hittem neki. De már ez is őrülett hogy elkezdtem elhinni. Azért remélem nem bolondultam meg. Meg azt is remélem, hogy ez nem csak egy átverés. 

Oldalra nyúltam az ágyon ahová tettem a füzetettem és a tankönyvet és elkezdtem hétfőre tanulni inkább. Mert lesz egy ZH-ám. Szerencsére ezt az anyagrészt már megtanultam, és megy is ezért csak átnézem. Aztán már alszok is....

By: nemtudhatom