SzjG ff <3

✨Gólyatábor 1/3✨

Reggel 6:25-kor kipattant a szemem, nem is tudtam már visszaaludni, ezért, gondoltam, hogy kikászálódok az ágyból, és elkezdem a napot. Meghát a Gólyatábor is ma vette kezdetét, és igen wuw' megeröltettem magamat, és elmentem rá.

Na de akkor az elejétől.

Eleve hisztisen indítottam a reggelt, mivel nem találtam pár ruhadarabomat, amit nagyon elakartam volna vinni magammal.

( Végül meglett.. ;) )

Ezután következett az, hogy nem tudtam beszárítani rendesen a hajamat. (Hahahhaha, na persze.. Nem is én lennék!)

Aztán a következő az volt, hogy elfogyott a szempillaspirállom, ezért, lementem anyához és kértem tőle.

(Most komolyan csak én vagyok ennyire szerencsétlen?) Aztán már mentem volna vissza a szobámba, amikor megláttam drága bátyómat, Bencét.

--Reggelt Bro-köszöntöttem unottan.

--Morning Sis-vigyorgott rám.

Mire én fújtatva visszaindultam a szobámba.

Majd gyorsan elkészülődtem, mert anya kiabált, hogy menni kéne.

--Jövök, már itt vagyok!-Rohantam le a lépcsőn.

--Gyere, elviszlek kocsival!-szólt Bence

--Nem lesz majd túl feltünő, hogy egy sárga Lamborghini-val toppanunk be az első napomon?-kérdeztem a kocsi előtt állva.

--Hát lehet, de kit érdekel. Na szállj be.--Vigyorgott.

...

Már egy jó ideje mehettünk, amikor Bence hirtelen így szólt:

--Hugi, akarsz valami belépőt?-kérdezte, miközben a Rádiót kapcsolgatta.

--Ne.. Ne-ne-ne-ne-ne... Ne merészeld!-kiáltottam rá, de őt ezt látszólag hidegen hagyta, és bekapcsolt valami otromba hörgős akármit.

És így történt az, hogy egy idilli zenét bömböltetve kanyarodtunk be a suli elé.

Amikor odaértünk, Bence leparkolt, majd végre vette a fáradtságot és kikapcsolta ezt az izét, amit ő zenének nevez.

Majd mindketten kiszálltunk a kocsiból (Igen,tudunk repülni.. Ki gondolta volna? Hahahha) és Bence kezembe nyomta a táskámat. Éreztem a tekinteteket a hátamon. Szinte lyukat vájtak belém.

--Na szóval-állt meg előttem Bence, és a vállamra tette kezeit.

--Ne alkoholizálj, Ne ismerkedj barmokkal, Nyerd el mindenki tetszését, Ne pasizz, vigyázz magadra, és a legfontosabb.-hajolt oda hozzám, majd egy kusza tincset a fülem mögé tűrve így szólt;

-Légy önmagad-súgta a fülembe, és mosolyogva átölelt.

--Na menj szerintem már várnak-nevetett, miközben szemügyre vette a körülöttünk álló embereket.

--Ja, alig várom, hogy megismerhessem őket.-dünnyögtem kelletlenül.

--Na szia, vigyázz magadra hugi!-köszönt el két puszit adva.