A kétarcú lány élete

•Talán képességem van?!•

Elég sokszor volt olyan hogy "jól" tippeltem, vagy nem is tudom hogy mondjam. Eddig a legdurvább a mama halál van, előtte egy nappal éreztem hogy valami nincs rendbe vele.. másnap elhunyt.
De nagyon nagy jelentőséget nem adtam neki, jó megérzésem vannak és? Ez semmi különös. ( megfogalmazás odabassz xd)
A csengő zaja "ébresztett" fel ebből a semmit mondó gondolat menetből.
Csenge ijedten nézett rám.
- Valami baj van? Kérdezte
- Jaj nincs semmi csak kicsit elgondolkodtam, amm milyen óránk is lesz?
- Ma csak 3 osztályfőnöki van, után mehetünk haza. Mondta boldogan.
A tanár meg is érkezett, ezen az órán kívül még van egy osztályfőnöki aztán zsaaa haza.
Ugyan azt hallgattuk végig mint minden évben ( mint általánosban) Hogy, hogy fognak menni az órák, mi hol van stb.. elég unalmas volt de legalább a tanár szimpi báár én valószínűleg neki nem, már az első nap elkéstem.
-2 órával később-
Elköszöntem Csengétől és már mentem volna ki a teremből, de egy kéz megfogta a vállam. Gyors elmondta három miatyánkot meg plusz kettő átkot dee kiderül hogy felesleges volt istent, és az alatta levő haverjait hívni ( na ilyenkor jót érzek xd)
"Csak" Márk volt.
- Jézus megijesztettél.. amúgy sz-szia
Huu elég lazán vettem nem dadogtam tök faszán ment.. ugye?
- Szia.. amm nem tudom a neved
Baszki kajak nem is mutatkoztam be neki
- Szekeres Lina vagyok, bocsi hogy nem..
próbáltam befejezni a mondatot de meg csókolt .... Elhittet mi? Na ez nem az a könyv oh honey.
Szóval - Szekeres Lina vagyok, bocsi hogy nem mutatkoztam be csak pont becsöngettek.
-Semmi baj, bár nem mondom hogy nem ütött szíven de elnézem, most kivételesen.
Csak kínomban nevettem mert nagyon szar poén volt, de na adjuk meg a módját vágyódjunk be xd.
-haha amúgy mit akarsz.
Jó nyilván nem így kérdeztem meg pedig így akartam de helyette így kérdeztem meg:
-hahahHaa ( majdnem megfulladtam na mindegy) Amúgy mit szeretnél?
És nagy mosoly az arcomon, meg is ijedtem magamtól.
- Csak beszélgetni szeretnék, meg..
Jól kezdődik, mondtam magamban.
-meg arra lennék kiváncsi hogy lottózol-e hogy ilyen jól tippelsz.
Na ez már tényleg a legszarabbik poén volt amit valahol hallottam.. na mindegy
- Jaj nem csak, mondom nem tudom miért volt ez.
Beszéltünk még egy kicsit és mind a ketten haza mentünk. Nem mondom azt hogy nem éreztem magam kellemetlenül, de ez van.
Miután haza értem, nem tudom miért de nagyon szomorú lettem. Eltelt kb 5 perc, akkor meg nagyon boldog voltam és ez így ment több órán keresztül. Amikor már a 4 óránál tartottam esküszöm hogy elgondolkodtam azon hogy lehet meg fog jönni xd.
Anyu este 10-re ért haza és megkérdezte mi a baj?
- Mi a baj kicsim?
-őszintén nem tudom anya, hangulat ingadozásaim vannak, vagy nem is tudom minek nevezzem ezt.
Mondtam neki hát nagyon beszélni sem tanultam meg.
- Ohh ez teljesen normális, most alakul ki az erőd. Már attól féltem hogy te nem öröklőd.
-jaj anya ez nem a kamaszkor... hogy mi?
Mindenre gondoltam, leginkább arra hogy. Kamaszkort mondja de erre nem. Nagyon nem is hittem neki, és csak nevettem.

( Fogalmazni még mindig nem tanultam meg,
És lehet sőt biztos hogy, van menne helyesírási hiba azért előre is sorry^^
Szép napot mindenkinek, vagy szép estet :3)