●Vörös a hold...●

1.

Mint minden egyes nap ma is a Grundra igyekeztem volna bátyámmal ha nem közli velem "Menj egyedül dolgom van".Gondolom most is egyszer Nemecsek-hez megy mint minden Vasárnap.

  Ez a nyár utolsó napja ki kell használni."Mondta apa mikor elindultam.....Gördeszkával suhantam végig a Pesti járdákon és szívtam be a minden napos reggeli illatot amit személy szerint imádok.Lassan odaértem a Grundhoz és leszáltam a gördeszkámról.Mivel most én vagyok az egyetlen közlegény kötelességem hamarabb jönni.Kinyitottam a kis kaput és besétáltam rajta.

   Sikeresen elintézték hogy ne legyen felépítve ez a hely....de Nemecsek halála és a csapatok megnyugvása után minden olyan csendes....

  Kezdünk kinőni a focizásból ,egyre több a tanulnivalónk lesz ha megkezdődik a suli.A fiúk 10.-esek lesznek.Én csak 9. De nem akarok pont most megbukni.Időközben leraktam a gördeszkám szokásosan az E.3-as farakás tövébe és felmásztam rá.Leültem szépen a helyemre és elővettem füzetemet amiben szépen  cirkálni kezdtem.

  Lassan telhetett az idő mert senki se jött.Hallotam a mellettem lobogó zászló hangját amit még Feri lopott el innen......

  Vele és a Pásztorokkal egy suliba járni se lesz rózsás dolog de ha egyszer kötelező.Jánosék sulijukban már nem vettek fel.Így maradtam a Vörösmarti Mihály Gimnáziumban.

  Anyira hiányoznak azok a napok....mikor Nemecsek is itt ült melletem és segített tanulni, megbeszélni mindent.
  Hibáztatnám Ferit meg a többieket.De nem csak az ő hibájuk.Az enyém is...emlékszem János megkért hogy a csata idején maradjak ott Nemecsekkel de nem maradtam ott.Én hülye inkább eljöttem hogy Feri kettő másodperc alatt terítsen földre....

  Igaz azóta sokat változott a helyzet.Feri meg János próbálnak kibékülni de nem megy nekik....én meg csak itt nézek a semmiben mindkettőt pártolva...
-Hé papuskám megin Ferin jár az agyad.-Bukkan fel Csónakos.
-Ááá....phu te tudod,hogy megijesztettél.
-Igen látom.-mondja és leül mellém.-Na de tényleg Ferin jár a kis buksid.-nevedgél tovább.
-Nem...honnan veszed?.....ja értem.De az megmondtam nem jelent semmit.Harcoltunk.
-Harcnak lehetett azt nevezni?De hisz Feri úgy oda nyomott a földhöz mindta tudná milyen ki rakoncátlan tipus vagy.
-ANDRÁS!
-Jó jó befejeztem csak ne hívj Andrásnak....de ako-
-SHH,nem mondasz semmit ,csak az volt a szabály, hogy mindkét vállad a földön kell legyen.
-Jólvan...DE folyton itt ülsz a letört zászló mellett.
-ANDRIS!
-Jólvan bocsánat...-mondja elszontyolodva.

  Ezek után már csak vártuk a többieket.Aztán lejárt a szokásos napi rutinunk.
-Anna figyelj,haza indulhatsz nekem még úgy is be kell futnom a boltba, hogy vegyek anyának pár zöldséget.
-Jólvan.Akkor majd siess haza.-ölelem át-Ha akarsz vehetsz kis nasit este filmezhetnénk.
-Emlékeztetlek holnap suli és nem akarom,hogy elkéss első nap.Na akkor menj én is jövök.-mondja és elindulok utamra.
J
Az Üllői úton végig haladva cikáztak a gondolataim ,hogy vajon ,hogy is lesz holnap.
  Suhantam a gördeszkával végig a sötétben.Épp csak a lámpák fényétől lehetett látni.
  Egyre gyorsabban kezdtem el menni figyelembe se véve ,hogy neki mehetek akár egy öreg néninek is.Vagy talán elesek és eltöröm valamim.
  Addig addig míg neki nem mentem egy kissebb kőnek.Éreztem ,hogy ha most nem történik csoda a fél arcom teljesen lehorzsolódik.
  Hát amilyen szerencsés vagyok nem is történt semmi.Csak végig csúsztam az aszfalton.Jobb nem is történhetett volna.A gördeszkám előre gurult és én nagynehezen felkászálodtam onnan.
-Jól van?Nem esett baja?-Jön oda egy kedves nénike hozzám.
-Nem semmi csak egy kicsit megcsúsztam.Jól vagyok nem fájdalmas.-mondom nyugot hangon.
-Rendben de máskor vigyázz magadra.-mondja magyarázva aztán elmegy.
-Ahj ez is most.-motyogom magamban keresgélve a gördeszkát de nem találom.
-Ezt keresed nem?-fogja meg a vállam valaki.Ismerős a hangja.Hírtelen megfordulok és szembesülnöm kell azzal ,hogy egy vörösinges áll velem szemben.Pontosabban Feri.
-Jaj igen ez az enyém-veszem el tölle és próbálok úgy fordulni,hogy ne lássa a horzsolást.Bár ha szembesült a profi esésemmel akkor lényegtelen mit csinálok.
-Az arcod...-mondja meglepődötten és elkezd keresgélni valamit a táskájában.
-Hagyd csak....
-Nem,nem.Itt van valahol egy kis fertőtlenítő meg papír.Nem valami szép ez a horzsolás az arcodon.-kezdi el törölgetni.
-Miért vagy ilyen figyelmes?
-Nem hagyhatom hogy elfertőződjön.....meg Jánossal is próbálok jóban lenni bár kezd úgy alakulni a helyzet ,hogy ez nem lesz megoldás.
-...M..mi?-nézek rá és elveszem a papírt aztán felkapom a gördeszkát.
-Semmi semmi.-mondja nyugot hangján.
-Ha te mondod....ja és köszi a segítséget....-suhanok el mellette a gördeszkával.
-Nincs mit-mondja vissza nézve.

  Végülis én se vagyok tisztában ezzel az egésszel.Teljesen nyugot hangon köszöntem el tölle.
  Mind ha már 6 éve ismernénk egymást.Meg se lepődtem...kezeltem a helyzetet.Teljesen jól...ellenségek vagyunk nem bánhatok így vele.Meg most ,hogy mondta "kezd úgy alakulni a helyzet ,hogy ez nem megoldás"...
   Fogalmam nincs ,hogy mit ért ezalatt.Próbalt kedves  lenni velem és sikerült is neki....De miért?

(Itt is az első rész...remélem tetszik és érdekel is🤍)