Harc a királyságért: A bosszú hadjárata.

2.rész A Meghivás

Téglalap alakú lobogó melynek szélén fekete körív húzódót. Belül pedig lila színel volt kifestve. A lila közepén pedig egy fekete rozsa volt látható. Gyönyörű zászló egy gyönyörű királykisasszonynak. A katonák és lovagok el is indultak feléje ahogyan Marvin és a zsoldosai is. A hercegnő díszes hintóját kettő fehér ló húzta és két tucat vallogatót lovag kisérte. A hintó még a csatatér elején megállt és kinyitódot az ajtaja. Belőle pedig egy gyönyörű szép vörös hajú hercegnő szállt ki. A lovagok körbe vették öt, hogy véletlen se essen baja. Marvin szemei megcsillantak ahogyan meglátta a királylányt, akiért mindig is harcolt. Ahogyan oda ért elé azonnal térdre is ereszkedett és megadta a kellő tiszteletet.

-Úrnőm! Győzedelmeskedtünk a mai napon úgy ahogyan mindig is!

Beszélt lehajtót fejel mert nem érezte méltónak magát ahhoz, hogy egy ilyen szépségre nézhessen egész végig még beszél.

-Kérlek állj fel. Köszönöm, hogy ma is mint minden csatában az én zászlóm alatt harcoltál a csapatodal. Kérlek fogad el meghívásomat a ma esti vacsorára mely a kastélyban kerül megrendezésre és hozd magaddal harcosaidat is.

Adta meg a felkérést Aida hercegnő. Ezt pedig nem utasíthatta vissza Marvin ezzel tisztában is volt. Meg amúgy se akarta visszautasítani hiszen szerette a hercegnőt.

-Ott leszünk ígérem felség.

Majd felállt és a királylány szemébe nézet. Szíve pedig egyre hevesebben vert. Megakarta érinteni, de tudta, hogy nem szabad neki.

Igy hát hagyta, hogy a hercegnő vissza szálljon a hintójára és lassan megindult a menetoszlop. Immáron a csata túlélőivel kiegészülve indultak vissza a erődbe, ami alig néhány óra járásra volt található a csata helyszínétől. Útközben többször is megálltak piheni. Marvin útközben már levette a sisakját is. Hóna alá vette és úgy ment tovább a csapattal. Estére értek a kastélyhoz melynek fákjái már messziről láthatóak voltak. A kastély lehajtható kapuja csörögve hajtódott le a vizesárok fölé. Bent a falak közt pedig ünnepi hangulat fogadta okét. Bent a fő épületen belül a konyhában pedig már javába sültek és főték a különböző finom étkek. A hercegnő szobájában lemosdot és szép bíbor vörös öltözékébe bujt. Marvin pedig kevesebb mint egy óra alatt rendbe szedte a megmaradt zsoldosait és az asztalukhoz fáradtak. Ava, Alex és Marvin egymás mellé ültek mivel ők voltak úgymond a zsoldos egység parancsnokai. A vacsora nagyon változatos volt. A vaddisznótól kezdve volt szarvas és birka meg még különféle szárnyasok. Köretnek pedig krumpli és kenyér volt az étlapon. Italnak pedig bort, illetve sört szolgáltak fel a konyhában szorgoskodó szolgák. Aida hercegnő egyszer csak felállt a székéből és magasba emelte poharát.

-Köszönjük meg katonáinknak és hős zsoldosainknak, hogy megvédték királyságunkat! Igyunk az egészségükre!

Mondta ki a szavakat mire mindenki ujjongani kezdet a teremben. Poharaikat magasba emelték mutatva a tiszteletület mind a hercegnő mind a zsoldosok és a csatában hősként harcoló lovagok felé felé. Aida hercegnőt sokan szerették és tisztelték. Egyrészük azért, mert a hercegnő igen megnyerő tud lenni másik részük pedig a király és királyné, vagyis a hercegnő szülei miatt. A hercegnő mosolyogva figyelte ahogyan Marvin a zsoldosok parancsnoka éppen csirkét falatozik. Nagyon aranyosnak találta a férfit. Meg le is nyűgözte, hogy mennyire sikeres. 14 csatából 14 csatát nyert meg a hercegnőnek. Az a szóbeszéd is járja, hogy némely ellenséges katona, ha megtudja, hogy az Ashet királyság sorai közt ott van Marvin és a csapata akkor menekülőre fogja feladva a harcot. Marvin észrevette, hogy a hercegnő folyton figyeli öt. Igy oda nézet majd vissza mosolygot. Erre a hercegnő zavartan pillantót át egy másik asztalhoz és elpirult. Igy ment ez szinte egész este amig nem lett vége a vacsorának és nem tértek nyugovóra.