Loving you is a losing game | Draco Malfoy ff.

part 1

-Srácok. Gáz ha félek egy kicsit? - kérdeztem őket a vonaton kissé feszengve.

-Egyáltalán nem Gemma, de tudd, hogy nincs miért. - mosolygott rám a bátyjám, Harry.

Persze, hogy nincs miért, neki ez más hisz már két éve ide jár, plusz hírneve is van. Mindenki ismeri őt és ő is majdnem mindenkit.

Aztán itt vagyok én. Harry féltestvére, de teljesen úgy viselkedünk, mintha ugyan attól az apukától lennénk. Én két évvel később születtem meg. És most én is levelet kaptam a Roxforttól, miszerint járhatok abba az iskolába. Jelenleg a vonaton ülünk négyen - Harry, Ron, Hermione és én - és utazunk a suli felé.

Valószínűleg elaludtam út közbe, ugyanis arra kelek, hogy bökdösik a vállam és mondják, hogy megérkeztünk. Mivel most keltem azon kaptam magam, hogy már benn vagyok egy óriási épületbe és egy nagy asztal sarkában ülök a többi gólyával.

Egyesével szólítanak ki minket és ránk tesznek egy süveget, ami beoszt minket a házainkba. Viszonylag gyorsan haladtunk és azon kaptam magam, hogy én következek.

Magabiztosan felmentem és leültem a kalap alá, amit ez után a fejemre tettek. Pár másodperc múlva hallom ahogy beszél.

-Hmm csak nem még egy Potter? Sőt te még ravaszabbnak ígérkezel mint a testvéred. Ezúttal nem követem el ugyan azt a hibát... MARDEKÁR

-Mi? - suttogtam magam elé. Szinte éreztem ahogy megfagyott a levegő. Pár ember szemébe Harry körül mintha csalódást láttam volna, ami külön rosszul érintett. Azt hiszem kiborultam.

Pár hosszú másodperc néma csend után elindultam a szobák felé, hisz én voltam az utolsó elsős. Kissé feldúlva haladtam és nem néztem magam elé, így véletlen beleütköztem valakibe.

-Hűha, hova ez a nagy sietség?

-Nem mentem volna neked, ha jó irányba mész. - ezzel kimerültem és ott is hagyram a döbbent ismeretlen fiút.

A nagy tömegen átjutva megtaláltam a szobákat, azon belül is a sajátomat. Éppen a cuccaimat pakolgattam amikor kopogtak az ajtón.

Mikor kinyitottam, Harry és Ron állt velem szemben.

-Potter! Mit akarsz az új társamtól? - hallottam meg egy hangot, akit nem tudtam azonosítani.

-A mid? - mondtam alig hallhatóan.

-Malfoy, őt hagyd békén. - ezzel karon ragadott és kihúzott a szobámból.

Mikor már majdnem elhagytuk a területet, éreztem, hogy valaki elkapja a másik karom is. Hideg és magabiztos volt az érintése, ami kissé megijesztett, de mégis jó érzés volt.

-Kérlek. - lágyult el a tekintete a szemembe nézve. - Piton mondta, hogy beszélnünk kell. Én foglak körbe vezetni az iskolában.

-Már ismeri a sulit, nincs rád szüksége. - mondta neki Ron.

Mikor újra indultunk volna kirántottam a kezem Harry kezéből.

-Tudod mit, inkább szót fogadok a tanárnak. - ezzel ott is hagytam a meglepett testvérem és barátját. A szemem sarkából láttam, hogy a szőke fiút is megleptem, de elmosolyodott és követett a szobámba.

-Khm. Azt hiszem még be sem mutatkoztam. A nevem Draco Malfoy. Mindenki csak Malfoynak hív.

-Mhm. Nos, akkor már csak azért is Draconak foglak szólítani. - mosolyogtam rá. - Én Gemma vagyok. Gemma Potter.

Olyan hangot adott ki, mint aki majdnem megfullad.

-Te.. te a testvére vagy? - nézett rám meglepetten.

-Igen. - kuncogtam.

-Hát, be kell valljam egyáltalán nem hasonlítasz rá. - igaza van. Nekem a zöld szemem mondhatni kifakult és inkább szürke. Fekete helyett világos barna hajamba pár szőke csík is felfedezhető. De ezek csak külsőségek. Igaz, hogy csak félig vagyunk testvérek, de alig hasonlítunk. Az igazi apukám nem ismerem, ezáltal megkaptam én is a Potter nevet. Ami azt illeti én baleset voltam. Egy véletlen félrelépés.

-Tudom. - mosolyodtam el halványan. - Őhm. Akkor körbe vezetsz vagy nem?

-Ja, tényleg. Persze.

Mindent megmutatott. Nagyjából egy óra sétálgatás után megpillantottam azt a fiút, akinek véletlen nekimentem aztán beszóltam neki, ígyhát úgy döntöttem illene bocsánatot kérni tőle.

-Hé! - kopogtattam meg a vállát, mire megfordult és rám nézve elkomorodott. - Figyelj, én csak.. bocsánatot akartam kérni az első találkozásunk miatt. - feszengtem.

Amikor már azt hittem ideges lesz, el akartam fordulni és visszamenni Dracohoz, de ekkor megszólalt.

-Semmi gond. Mérges voltál. - ejtett el egy halvány mosolyt. - Egyébként Newton vagyok. - nyújtotta a kezét, amit megfogtam.

-Gemma. Remélem, ha megismersz megváltozik a véleményed rólam.

-Szóval meg szeretnél ismerkedni. - upsz ez meglepett. Nyeltem egyet.

-Őhm én.

Elnevette magát. - Vicceltem, öröm lenne megismerkedni veled. - mosolygott.

-Mostmár mennem kell. Szegény gyereket csak úgy otthagytam.

-Rendben. Majd még beszélünk.

Ezután mivel nem találtam meg Dracot, visszamentem a szobámba. Beérve lefeküdtem az ágyamba. A hátamon fekve annyit hallottam, hogy mellettem az éjjeliszekrényen rezeg a telefonom.

Draco írt. Párszor. De nem csak ő, Newton is.

Draco

Gemma?

Eltűntél a tömegbe!

Merre vagy?

Oh hát persze látom társaságod van..

Eleget várakoztam, ha kell valami a szobámba vagyok.

Látom jól elvagy azzal a fiúcskával.

Newton

Szia Gemma! Arra gondoltam, esetleg ráérsz e ma este? :)

Visszaírtam Newtonnak.

×Este×

-Tudod, nem gondoltam volna, hogy igent mondasz egy sétára. - mondta őszintén.

-Miért nem? Kedvellek és örülök, hogy tiszta lappal kezdhetünk.

-Nos, ennek én is. Csak.. azt hittem Malfoy barátnője vagy.

-Miért hiszi ezt mindenki? - kezdek kiborulni. -Azért mert nem vagyok ellenséges vele, mint a legtöbben, attól még nem vagyok egyből az övé.

-Igazad van. Ne haragudj. - láttam, hogy megbánta, amitől kicsit bűntudatom lett.

-Sajnálom. Rosszul reagáltam. Csak.. inkább csak ne beszéljünk róla. Mesélj magadról. Szeretnélek megismerni.

Sokat mesélt. Én nem tudtam sokat, de beszéltem. Beszéltünk. Nagyon jó volt végre új emberekkel is találkozni. Lassan már későre járt, ígyhát visszamentünk a szobáinkba. Newt ragaszkodott hozzá, hogy elkísérjen.

-Szuper este volt. Köszönöm. Majd még beszélünk.

-Jó éjt, Gemma.

Aznap tényleg jó éjszakám volt. Kedvelem ezt a fiút. Mégis folyamatosan Draco járt a fejemben.. Nem értem miért utálják. És amit nem tudok, azt megfejtem. Szóval küldetés a következő: megismerni Draco Malfoyt és megtudni miért ő a főgonosz.