Ametiszt

3.Rész

Nem messze a várostól van egy erdő. Sokat szoktam erre sétálni. Hallottam ahogy egy kis madárfióka a földön csicsereg és meg láttam a fa tetején egy fészket. Gondoltam itt az ideje feléleszteni az erőmet. Felemeltem a madár fiókját majd megpróbáltam csak simán felrakni de túl magasan volt. Emelkedni kezdtem. Végül egészen a fészekig felrepültem. Nagyon aranyosak voltak. Egész délután kint voltam az erdőben. Nem fedeztem fel másik erőt csak ezt hogy:tudok repülni, különféle erejű gyakorlatilag tűzgolyókat kilőni a kezemből és tudok mozgatni dolgokat az agyammal. Már sötét volt amikor elindultam hazafelé. Láttam ahogy valami elsuhan előttem majd 3 feketeruhás ember elé ér. Kíváncsi lettem. Közelebb mentem.

- Fiúk én nem akarok balhét! - szólalt meg a fura piros ruhás valaki. Most hogy jobban megnézem ismerős. Várjunk! Ez az a Pókember akivel tele van mostanában minden. A banditák csak nevetnek. Felvettem a kapucnim így nem látszatot ki az arcom. Neki akarnak menni Pókicának aki ügyesen kivédi a támadásokat. Ekkor elfut előttem egy 4.feketeruhás is aki hátulról támadja a kicsi pókot. Úgy éreztem, hogy most kell beavatkozzak.

- Hé! Ne segítsek? - kérdeztem a kapucnim alatt. Az összes bűnöző rám nézett. Az egyiket erősen a falnak nyomtam aminek hatására egyből elájult. A többi kicsit megszeppent. - Mondjátok meg szépen mit akar tőletek Pókica?

- Nem kapod meg! - kiáltott az egyik majd nekem szaladt. Megfogtam a másik kettőt persze ugyan olyan messziről és össze csaptam mind a hármat majd a negyediket is megfogtam.-Szóval. Mit akart tőletek? - kérdeztem még egyszer. Az egyik egy táskára mutatott ami a földön hevert.-Köszi! - vágtam mindet földhöz majd a Pókica össze kötözte őket. Nagyon érdeklődve nézett felém majd mikor megszólalt volna felemelkedett és az egyik ház tetején álltam meg.

- Ki vagy? - állt meg a hátam mögött.

- Nem veszélyes otthagyni őket? - néztem lefelé.

- Nem. Meg vannak kötözve és a rendőrség is itt lesz nemsoká. Ki vagy és miért segítesz? - tette fel újra a kérdést kicsit kibővítve.

- Ametiszt vagyok. A miértet nem tudom. De még látjuk egymást... - súgtam a fülébe majd leszaltóztam az épületről és elrepültem. Vajon tényleg találkozunk még? Ha igen akkor mikor?.. .