✔️Tündi Bündi és az elátkozott herceg

Tündér(es) Mese

SungUnnie Nagyon Boldog Születésnapot kívánok!!!!
😘🥰🎂

- De nagymama! Az a lány egerekhez, meg madarakhoz beszél, nem akarom!

- Nincs választásod, meg kell tenned. Ez egy valamirevaló tündér feladata, ne akarj egyből az első vizsgádon elbukni.

- De...

- Nincsen de, a teremtésit! Az a feladatod, hogy a herceg beleszeressen Hamupipőkébe, és ezért mindent meg kell tenned. Azt szeretnéd, hogy a Mindenható Tollforgató büntetésből bibircsókos boszorkánnyá változtasson?

- Nem, persze, hogy nem. De ez nem is az én feladatom lenne.

- Elnéznéd, hogy beteg öreganyád szálljon alá újból egy történetbe? Ezek a mai fiatalok...

Így történt hát, hogy a jóságos tündérkeresztanya helyett az unokája, Tündi Bündi jelent meg Hamupipőke előtt. Megborzongott a szűk és hűvös kamrában, majd lesimította fényes, aranyszínben csillogó tündér ruháját. Csinosnak érezte magát, és úgy gondolta, ha másért nem is, hát már ezért megérte neki alászállni ebbe az unalmas, klisés történetbe. Karba tett kézzel és kemény tekintettel méregette a kócos, és hamuval összekent lányt maga előtt. Az úgy kuporgott a földön, mint egy összegömbölyödött sündisznó. Elhúzta a száját.

- Pff, esélyed sincs drágám – motyogta az orra alá. – Namjoon herceg biztosan nem szereti a mimózákat.

- Tessék? – pislogott rá a megdöbbent lány. Hamupipőke még soha életében nem látott olyan szép és különleges teremtést, mint az előtte álló rövid szőke hajú és kék szemű hölgy. Sűrűn pislogott és meg volt róla győződve, hogy álmodik.

- Na, ide figyelj aranyom! – Tündi közelebb lépett Hamupipőkéhez, és miután egy ujjal kifésülte a lány arcából a már majdnem raszta haját, két lépést hátrált előle. - Össze kell szedned magad, ha részt akarsz venni a bálon.

- A bálon?

- Hát, persze. Ne aggódj, vagyok annyira tehetséges tündér, hogy legalább az ostoba testvéreidnél jobban nézzél majd ki, de azért nem vagyok egy dzsini. Előre szólok, hogy vannak korlátaim, és az egy másik történet, bármennyire is irigyelem a rohadékot a sok trükkje meg a csodás dalai miatt. Na de, ez most nem is számít. Megcsináljuk azt a hókuszpókuszt a tökkel meg minden, de cserébe jobban teszed, ha Namjoon herceg helyett inkább az öccsére összpontosítasz.

- A hercegnek van egy öccse?

- Most már minden bizonnyal – összezárt fogakkal vicsorgott a tündér, közben magában a Mindenható Tollforgatóhoz imádkozott megértésért. – Ajánlom neki, hogy legyen.

Ugyan ebben a pillanatban a Mindenható Tollforgató nagyot sóhajtott, majd felpattant a székéről. Fekete köntöse meglibbent a hirtelen mozdulattól, majd élő palásként kísérte őt, miközben dübörgő léptekkel elhagyta a szobáját. Nem látszott belőle más, csak egy fekete, árnyszerű massza. A főzőhelyiséghez vezető folyosón minden lámpa pislákolni kezdett, majd teljesen elsötétült, ahogy elhalad alattuk. Céljához közelítve, hogy egy újabb adag, sűrű és fekete kávét igyon – aznap már a negyedik adagját készült lefőzni -, elhatározta, hogy móresre tanítja a szokatlanul bosszantó tündért, amiért módosítani mert az Ő történetén. Gonosz mosolyra húzta a száját és hangosan nevetve, kezében a friss feketét tartalmazó bögrével visszatért a szobájába. Miután leült az asztalához, a szurok sötét éjszaka csöndjében csak az asztali lámpa derengő fénye világította meg az ujjait, amik sercegve röpködtek a vörösen izzó billentyűzete felett.