Hízelgő kis hamis [BEFEJEZETT]

a

El kell menned.
– Jungkook

Hogy mondod?

– Tae

A gyógyszereim, Tae. Újra, meg újra eldugod őket, én pedig megfeledkezem róluk. Nem szedem őket. De tudod mit? Még így is jobban vagyok, mint veled valaha is voltam!
– Jungkook

Most jól vagy, mert ott vannak neked a gyógyszerek. De ki volt ott neked abban a rohadt cellában? Ki szakított ki téged a valóságból, és nyelte be azt a sok fájdalmat helyetted?

– Tae

Ha tudtam volna, hogy egy nap felemlegeted, sose bíztam volna meg benned.
– Jungkook

Ki törölte le a könnyeidet, amikor vérbe fagyva, meztelenül feküdtél a jéghideg betonon, láncokkal a kezeden, sikoltozva a borzalomtól?

– Tae

Hagyd abba!
– Jungkook

Mégis ki volt az, aki felfogta előled az ütéseket, és aki elviselte helyetted az elviselhetetlent?

– Tae

Azt mondtam, hagyd abba!
– Jungkook

Nélkülem sose jutottál volna ki a mocsok apád kínzókamrájából, ott döglöttél volna meg, és rothadtál volna el, abban a sötét ketrecben, és soha senki nem talált volna rád!

– Tae

FOGD BE A POFÁD!
– Jungkook

Van képed azt mondani nekem, hogy nélkülem jobban vagy? Van képed gyógyszereket szedni, és megszabadulni tőlem, amikor én voltam az, aki a te gyávaságod miatt a legtöbbet szenvedte el? Mégis hogy van ehhez bőr a pofádon, Jeon Jungkook?

– Tae

Kettőnk közül neked kell menned!
– Jungkook

Biztos vagy ebben? Mert végül mindig az erősebb győz. És te már elmenekültél egyszer.

– Tae

Soha többé nem fordul elő.
– Jungkook

Miért vagy biztos benne? Gyávaságból a hátam mögé menekültél, pajzsként használtál, és most azt mondod, elég erős vagy előbújni és egyedül szembenézni vele?

– Tae

Tudod, épp neked köszönhetem ezt az egészet, Tae. Mert időt hagytál, hogy összeszedjem magam, miután gyáván megfutamodtam, és téged használtalak fel. Időt hagytál, hogy összeszedjem a bátorságom, és szembenézzek azzal a borzalommal. És ezért hálás vagyok, akármit is gondolsz. De ennek vége van, és neked menned kell, Tae!
– Jungkook

Visszatartasz engem. Amíg velem vagy, nem tudom elengedni a múltat.
– Jungkook

Talán nem is kell. Talán én képes vagyok elzárni előled, megvédeni téged, ahogy eddig is tettem.

– Tae

Nem. Senki sem viselheti helyettem a keresztemet. A fájdalom az enyém, és nekem kell elszenvednem.
– Jungkook

Milyen kár, hogy nem azelőtt jöttél rá erre, hogy megteremtettél engem.

– Tae