"𝐓𝐚𝐤𝐞𝐦𝐢𝐜𝐡𝐢 egy remegő sóhajt eresztett ki, amikor a mászóka lábához ért és felnézett a lányra. A nap glóriát rajzolt teste köré ebből a szögből, s olyan volt, mint egy földre zuhant 𝐚𝐧𝐠𝐲𝐚𝐥. Takemichi tudta: tudta, hogy a lány hogy szenvedhet, hogy mennyit szenvedhet. Tényleg angyalnak tartotta - 𝐤𝐞𝐠�...
"Did it hurt when you fell from heaven?" "Jokes on you. I can't feel pain." In which Keisuke Baji met a girl who can't feel pain.
"És ekkor Takemichi megértette: megértette azt, hogy mi a mozgatórugója a rémes események sorozatának és megértette hirtelen minden indíttatását is. Gyomra begörcsölt az érzéstől, mintha valaki szorította volna erősen, a halálát kívánva. Ránézett Kitsura. Megváltozott, de valahogy most azt a régi énjét látta, amit an...
"Valahogy most úgy érzem, hogy mi is olyanok vagyunk, mint a rét sűrűjében, mostoha körülmények között növő vadvirágok. Az ég ítél fölöttünk. Ki vagyunk szolgáltatva az idő borotvaéles vasfogainak, semmi sincs, ami védjen minket, egymáson kívül. A leveleink összesimulnak, ha fúj a szél és belénk mar a hideg eső, melen...
Nem szerettem Tokiót. És a város sem szeretett engem... Aztán egy nap, mikor már eldöntöttem, hogy a maradék esélyemet is eldobom, hogy befogadjanak, találkoztam vele. És felforgatta a világomat. Osada Nanami sötét titkot cipelve magával költözött Tokióba. Hátra hagyta Angliát, a gazdag, művész anyját, és a semmirekel...
" Zavarodott volt és úgy érezte, nem cselekedett jól: rossz megérzések keltek benne, Kitsu pedig valahogy nem a régi volt már - ahogy a többiek sem. Valami megváltozott bennük. Erősen és gyökeresen. De most itt volt a lehetőség - az a kapaszkodó, a mentőöv, ami kiránthatta őt a kelepcéből, amibe a saját szíve és megg...