"Egyre sötétedik
A fény a jövőmben
A gyerekes szeretetem miatt, elvesztettem az álmom
Mérgezett célokban élesítettem a késem
De a penge beletört a bírhatatlan mohóságba
Jól tudom
Ez a szeretet a gonosz másik neve
Ne fogd a kezem
Még ha kiáltok is, elárultam a lelkiismeretem
Telnek a napok, érzem az éles valóságot
És az általa vágott sebből bíborszín vért hullajtok
Nem gondoltam volna
Hogy a mohóságom egy kűrt lesz, ami a pokolért kiállt
LÉLEGEZZ
Nem kapok levegőt
Minden este lehunyom a szemem az eltorzult valóságnak
Könnyet hullajtok e tragédiának
De, hogy megszabaduljak a bűnömtől
Nem feledhetem el
Mert az ajkai túl édesek voltak
Feladtam a jövőm a szeretetért
Mikor felkelek, mindenhol csapdák várnak
Érinthetetlen rideg tekintetek
Egy csodáért kiálltok, a valóságban
Hihetetlenül boldogan, egy bolond voltam, ráfüggve édes ízedre
Igen, egy bolond
Nem akartam elengedni a gonosz érintését
Oly' rossz, de túl édes
Túl gonosz..."~J-Hope