Sziasztok, a nevem...Deéra, de kiejtve csak Déra kicsit megnyomva az "é"-t ^^.
Eléggé introvertrált vagyok, ezért mindenki gondolhatja, hogy nem vagyok jó sem a netes, sem pedig a valóságos beszélgetésekben. Ezt a mondatot is 3x kezdtem újra...
Szóval, aszt hiszem kezdem magammal. 
Szétszór, fellegekben járó, szeleburdi, nem túl(semennyire sem) népszerű, vagy, ha jobban tetszik közkedvelt ember vagyok. Nem szeretek a középpontba lenni és a tömeget sem szeretem, de érdekes módon fellépni mások elött nem félek. Én vagyok az a tipikus személy, akibe mindíg belekötnek, mindenét megszólják, olyannyira, hogy már az osztálycsoportomban sem vagyok benne.˘~˘
Viszont... valamiért ez sohasem zavart. Valahogy mindig csak nevetni tudok a sok "szemétkedőn". Sohasem tudok haragudni senkire, és simán megtennék nekik szivességeket, bizonyos korlátok és valakinél korlátok nélkül is.
Így visszanézve ez elég naívan és gyerekesen hanngzik, de ez az igazság. Viszont e nélkül esélyem sem lenne az írásra. Mindig, mikor rossz dolog történt az életemben elmenekültem túl az Óperencián világába. Érdekes egy hely volt az. Először Barbik meg tündérek lepték el, aztán meg egy-két év alatt tele lett minden féle Japán, meg animés cuccal. 
Aszt hiszem ez a gonosz kis ördögöcskék nélkül nem jöhetett volna létre, szóval ez úton is szeretném megköszönni nekik. 
Szóval köszönöm a sok "csiguszt" meg miegymást.
%\