Zuhanó repülésben felém repült, s még mielőtt bármit is mondhattam volna karjaiba zárt, és felrepült velem. Ütöttem, vágtam, karmoltam, de ő úgy nézett le rám mint ha megérdemelné.
- Nem védheted meg őket - kiabáltam az arcába.
- Nem is akarom. Ha ilyet tettek, legbelül már úgy hallottak. De ha így mész oda csak megöleted magad.
Könnyek csorogtak végig az arcomon, Raphael még most értem aggódik.
- Megölték őt Raphael - hangom zokogásba fullott ahogy kimondtam.
Felszáll a köd.
Akik esetleg még tegnap olvasták elnézést kell kérnem. Fáradt voltam és drámaian véletlenül publikáltam. Azóta àt esett egy javításon, szerkesztésen.
Minden olvasómnak köszönöm a türelmet és hogy követitek Raphael és Celeste útjàt.
Fordulatokkal jövök majd, és némi harccal is.