Régen azt hittem, hogy nem szeretem az irodalmat, se a verseket. Azonban ahogy nőttem, úgy nőttek bennem az érzések is amik ismeretlenek voltak számomra. Beszélni nem tudtam róluk, így inkább kiírtam magamból. Ekkor jöttem rá hogy én mindig is imádtam a költészetet, csak az érzésekkel nem voltunk jóban. Mára a verseimben próbálok rendet tenni, ami a fejemben káosz, több kevesebb sikerrel. Míg tiszta nem lesz minden írok, mert ez tűnik a legkevésbé kockázatos megoldásnak.