Tegnap éjjel nem aludtam jól. Éjfélkor lefeküdtem, és hatkor keltem volna de alig aludtam három órát ennek ellenére. Most már tudom miért.
Emberek, egy dolgot szeretnék nektek odaadni az életetekbe, mint jó tanács, az pedig a következő: Ha valaki sokat jelent számotokra, vagy nagyon szeretitek, még a mai nap, mert lehet, hogy holnap már nem lesz rá alkalmad, mond el, hogy szereted. Mond el neki amit el szeretnél mondani, az idő nem lényeg. Meséld el neki a legszebb emlékeid, hogy milyen volt a tegnapod. Kérdezzétek meg őt is, hogy mi újság és amikor elbúcsúztok, azt sose haragba tegyétek, hanem szorosan öleld meg és mond el neki mennyire szereted. Bocsássatok meg neki, ne okoljátok soha, mert egy nap fájni fog minden egyes gondolatod.
,, Megannyi édes csók mit őriz még a szánk,
Hány kimondatlan szó, mért nem mondjuk ki hát?
Hány meg nem írt levél, és mennyi legyen még?
Minden szó úgy fáj, itt bennem él.
Hány el nem ölelt, őrült ölelés,
Mennyi el nem dobbant szívverés?
A tél még erre jár, s a tavasz késik bár,
De lesz még nyár."
