Mielőtt elküldesz egy bántó kommentet…
Egyetlen mondat. Néhány szó, pár másodperc, egy gombnyomás, aztán görgetünk tovább. Talán már el is felejtettük, mit írtunk.
De mi van azzal, aki elolvasta?
Aki nem tud egyszerűen továbblépni? Aki ugyanazokat a szavakat újra és újra visszaolvassa, miközben nem egyetlen bántó kommentet kap, hanem többet. Százat. Ezret. Olyan emberektől, akik nem is ismerik.
Az interneten túl könnyű ítélkezni. Egy kiragadott videó, egy félreértett helyzet vagy egy pletyka alapján sokan eldöntik, ki a jó és ki a rossz anélkül, hogy ismernék a teljes történetet.
Pedig a képernyő másik oldalán nem egy profilkép ül.
Nem egy felhasználónév.
Hanem egy ember.
Valaki, aki ugyanúgy nevet, sír, fél és össze tud törni.
Sosem tudhatjuk, milyen napja volt, milyen terheket hordoz magában, vagy hogy a mi mondatunk csak egy újabb komment lesz-e… vagy az a bizonyos utolsó csepp.
A szavaknak súlyuk van.
A leírt mondatoknak következményeik vannak.
Egy kommentet ki lehet törölni, de azt az érzést, amit valakiben hagyott, már nem mindig.
Ez nem azért született, hogy bárkit hibáztasson. Csak azért, mert néha elfelejtjük: emberekkel beszélünk, nem felhasználónevekkel.
Mielőtt elküldünk valamit, érdemes feltenni magunknak egy kérdést:
„Ha ezt a mondatot a szemébe nézve kellene kimondanom, akkor is megtenném?”
Ha a válasz nem, talán nem érdemes elküldeni.
Mert nem az számít, hogy kimondhatjuk-e a szavainkat, hanem az, hogy miért akarjuk kimondani őket.
