Kedves (és bunkó) olvasók!
Az igazság az, hogy teljesen kiment a fejemből ez a történet. Csak most beléptem az e-mailbe és láttam a kommenteket. Úgy voltam vele, hogy leszedem innen hiszen elég sok hiba van a történetemben.
De aztán rájöttem, hogy csak azért sem.
Egyrészről látom, hogy többen csak most kezdték el olvasni, hát nem veszem el tőlük a sztorit.
Másrészről, meg ha nem lenne az én sztorim ezek az unatkozó bunkó kis p*csák hol osztanák az észt? Én vagyok az egyetlen örömük az életben, legalább én ne okozzak már nekik csalódást! :D
Azért egyébként elkeserítő, hogy tényleg ez megy. Egy üzenet helyett hogy "O szia, figyelj csak olvasom a történeted amit 3-5 éve (!!) tettél közzé és elég sok a hiba benne nem szeretnéd kijavítani vagy valami?" Helyett inkább küldi a "jaj kiégtem" kommenteket.
Na igen, a kommentet mindenki látja, a segítőkész üzenetet meg csak két ember...
Szóval mivel a bunkóknak én vagyok az egyetlen örömük a világban és elég sokan olvassák még mindig a történetet, csak azért sem törlöm le.
További kellemes olvasást :)
