Jelentem: még nem haltam meg! Igen, tudom teljesen eltűntem pár hónapra... Ezt a rengeteg időt igyekeztem hasznosan eltölteni, ezen belül próbáltam kritikákat szerezni a „Két élettel” kapcsolatban.
Az utóbbi időben sikerült írnom a következő fejezet elejéhez és mikor elolvastam, végre én is bele tudtam magam élni. Nem akadtam fenn semmilyen hibán, csak szimplán élveztem, mintha nem is én írtam volna. Más szóval sikerült legalább annyit fejlődnöm, hogy elmondhassam: jobb is így, hogy inkább kihagytam egy kis időt a fejlődésért.
Igyekszem pár héten belül megírni a már elkezdett részt, úgyhogy nincs ok a pánikra. (Nem mintha lenne bárki aki észrevette volna, hogy nem írtam. *hello darkness my old friend*)
Mindenesetre legyen egy kis nyugtató infó (nektek ), hogy az elképzelt story kb. 1%-a sincsen még leírva.
Terveim szerint mielőtt még kiraknám az új fejezetet, csinálni fogok egy rajzot, ami Kiichi-t és Aya-t ábrázolja csakúgy, mit egy évvel ez előtt.
Így hogy szinte egy regényt írtam ide nektek, inkább elbúcsúzom tőletek, mielőtt még kiégne a szemetek a sok betűtől.
Viszlát kiskacsák !
