Kincsetérőek vagyunk!
Nem azért, mert megérdemelnénk. Nem. Hanem azért, mert Isten így tekint ránk. És ha az egész mindenséget teremtő Alkotó, aki minket is megteremtett, megformált és erre a Földre helyezett, aki mindent irányít és minden fölött hatalma van, így néz ránk, ezt jelenti ki rólunk, akkor merjük elhinni Neki, bármit is mondjanak mások rólunk!
Annyira szeret minket, hogy bár mi elfordultunk Tőle, Ő mégsem hagyott minket elveszni, hanem elküldte Jézust, a Fiát, hogy a mi bűneinkért, Ő szenvedje el a büntetést!
A legnagyobb "kincsét" adta értünk, az életét!
Azért, hogy mi élhessünk!
Kincsetérőek vagyunk Isten számára.
"Oh emlékezzél meg Jákób ezekről és Izráel, mert én szolgám vagy te, én alkottalak téged, én szolgám vagy, Izráel! Nem feledlek el.
Eltöröltem álnokságaidat, mint felleget, és mint felhőt bűneidet; térj én hozzám, mert megváltottalak." Ézsaiás 44,21-22
Az Isten szolgájának lenni egy kiváltság, hisz hány úr ígéri szolgájának, hogy:
"Így szól az Úr, teremtőd és alkotód anyád méhétől fogva, aki megsegít: Ne félj, én szolgám Jákób, és te igaz nép, akit elválasztottam! Mert vizet öntök a szomjuhozóra, és folyóvizeket a szárazra;kiöntöm lelkemet a te magodra és áldásomat a te csemetéidre." Ézsaiás 44,2-3
Isten szeret minket, gondunkat viseli, és új életre hív minket. Egy örök életre Vele!
Jézus Krisztus meghalt a Golgotai kereszten, hogy nekünk ne kelljen. Merjük ezt elhinni!