Az égen varjak gyülekeznek.
Havat hoznak.
Vagy balszerencsét...
A mai nappal kezdetét veszi a Még mindig szörnyek vagyunk ❄⚔
Akik már várták a folytatást, azok most el is menthetik a vasárnapokat az olvasásra ✨ Ma egy kis visszatekintést olvashattok Lucről, Violette férjéről, amikor a férfi még csak herceg volt.
Fiatal, idealista, aki az apja nyomdokaiba akar lépni, de az a végzetes este mindent megváltoztat.
Egy éjszaka és egy boszorkány.
Ravenna Sanna.
Öveket becsatolni, a kaland második része elkezdődött! ⚔
Itt hagyok egy fülszöveget és az leső rész linkjét annak, aki még nem olvasta volna, de most kedvet kapott hozzá
Jó olvasást, várlak titeket a kommentekben! ✨
Még mindig szörnyek vagyunk (2. rész): https://www.wattpad.com/1620461181-m%C3%A9g-mindig-sz%C3%B6rnyek-vagyunk-prol%C3%B3gus
Donec mors nos separaverit
Violette csak békére vágyott.
Egy év telt el azóta, hogy túlélték a Gyülekezet és Dante mesterkedéseit, egy év, ami alatt a lány megtanulta elfogadni, hogy sem az idő, sem a halál nem fog rajta többé.
Nem volt beteg, nem szemvedett hiányt semmiben.
Kivéve egy dolgot.
Violette szerelmet akart.
Szerelmet, ami gyengéd tavaszi szellőként simogatja az arcát, meleg csókokkal balzsamozva megfáradt lelkét.
De a sors nem ezt szánta neki.
A szerelem jeges vihar formájában rontott be hozzá, bosszú-sötét felhőkkel takarva ki az oly' régóta áhított napot.
Luc megérkezett.
És vele a tél is.
Donec mors nos separaverit.
Míg a halál el nem választ.
És még azután is.
Mind szörnyek vagyunk (1.rész):
https://www.wattpad.com/story/387176840-mind-sz%C3%B6rnyek-vagyunk
