Nagyon-nagyon szívesen! :D
Először a könyvklub miatt kezdtem el olvasni, de az eleje annyira magával ragadott, hogy nem tudtam abbahagyni. Tetszett, hogy nem vágtál bele egyből a közepébe (megismerhettük Lejlát Ádám előtt is), és mégsem volt unalmas. Az is megfogott a történetben, hogy Lejláék (viszonylag) átlagosan találkoztak, és normálisan viselkedtek egymással. Külön örültem, hogy nem lettek egyből szerelmesek, de nem is tápláltak negatív érzéseket egymás iránt. Egy ideig számomra teljesen reális volt a kapcsolatuk, és szerintem (!) ez a lényege a romantikus regényeknek.
Nekem a sok oda-vissza drámázás kicsit abszurd volt, bár ez nem feltétlen hiba, inkább csak az én problémám a romantikus zsánerrel. :) A “befejezés” (az első könyv vége) kárpótolt mindenért (jobban belegondolva ez elég gonoszul hangzik), mármint sajnálom Lejlát, meg minden, de szerintem ez tette egyedivé, és kiszámíthatatlanná a történetet.
Öszzességében nagyon szuper sztori, és kíváncsi vagyok mi lesz a folytatás :D