Anna és az MBTI
Vannak, akik számára unalmas a Csillagom, és Anna egyáltalán nem szimpatikus. És ez így teljesen rendben van. ♥
Az, hogy kinek mi izgalmas, mi köti le, teljesen szubjektív. A Csillagom inkább a karakterekről szól, a cselekmény belőlük indul ki, de elsősorban az érzéseken, érzelmeken, tapasztalatokon, külső-(de főleg)-belső konfliktusokon van a hangsúly. Hogy mi foglalkoztat minket egy történetben, miért akarjuk elolvasni, miért köt le minket, az függ a személyiségünktől, beállítottságunktól, élethelyzetünktől, kondícionáltságunktól, milyen közegben nőttünk fel, milyen benyomások értek minket, azokat hogyan dolgoztuk fel, és milyen irányultságaink vannak.
És hogy a főszereplő nem szimpatikus? Ez is teljesen szubjektív. Téged sem szeret mindenki, engem sem szeret mindenki, te is biztosan ismersz olyan embert, akit mások szeretnek, te mégsem kedveled, és ez fordítva is igaz. Vannak például, akik a visszafogott, hideg fejű, logikusan gondolkodó, tényeket elemző és következetes karaktereket szeretik. Anna viszont szeleburdi és érzelmes, extrovertáltabb mint én, bár nem mondanám egyértelműen extrovertáltnak, inkább az introvertáltság dominál. Fontos tudni, hogy az introvertáltság nem egyenlő a szociális szorongással és az emberkerüléssel. Anna szereti az embereket (sőt, az egész emberiséget), de töltődni inkább csöndben és egyedül (max kis társaságban) szeret. És ha Jung tipológiáját vesszük alapul, Anna egyértelműen érző és intuitív, amitől a racionális emberek nagyrésze gyaníthatóan falra mászik, és még közben ki is tépi a haját. Plusz ha még hozzávesszük azt is, amivel Myers és Briggs a típuselméletet kiegészítette, akkor Anna észlelő, azaz inkább reagál, mint tervez és alakít, illetve ha cselekvésre kerül sor, „brilliánsan” rögtönöz – érzésből. :D
Ti milyen MBTI személyiségek vagytok?