Ööö, hát idejét se tudom, mikor jártam itt legutóbb, de megint idekeveredtem, és hoztam egy ilyet. Enjoy!
"– Mi olyan rohadtul különleges benned? – sziszegte indulatosan. A karjait leeresztette maga mellé és tett egy határozott lépést felém.
– Istenem... – sóhajtottam fájdalmasan. – Figyi, ha Ádámról van szó, tökre leszarom, a tiéd lehet.
– Ja, most már az enyém lehet, miután tönkre tetted lelkileg és fizikailag is? Teljesen elhasználódott, most már viheti más.
– Mi van?! Ashley, van fogalmad róla, miket hordasz össze?
– Épp elég annyit tudnom, hogy szívószállal eszik miattad.
– Miattam? – emeltem hitetlenül az égre a tekintetem. A feszültséget a levegőben vágni lehetett volna közöttünk. – Nekem mindjárt órám lesz, nincs időm arra, hogy valami bolond picsa sértegessen. – A gúnyos megjegyzés elég volt, hogy totál kikészítsem a lányt, az öklei a teste mellett láthatóan megfeszültek, mintha minden izmát arra kényszerítette volna, hogy visszafogja őt. Ettől nyertesnek éreztem a helyzetem, és egy öntelt pillanatomban a fejéhez vágtam még valamit: Nem csoda, hogy Ádámnak nem kellesz.
Esküszöm csak két lépést tettem a bejárat irányába, ennyi kellett Ashleynek, hogy nekem essen. Lökdösődni kezdtünk, majd a lány egy óvatlan pillanatomban a hajamba markolt, és a következő másodpercben már mindketten a földön voltunk. Téptük, martuk egymást, ahol értük, körülöttünk egyre nagyobb tömeg gyűlt össze, de senki nem mert közénk nyúlni. Ashley gyűlölete felém és az én megvetésem őfelé kicsúcsosodott, nem fogtunk már vissza semmit. A tömeg még bátorított is minket, nekem addigra már nem is Ashleyvel volt bajom, csak egy eszköz volt kéznél, a felgyülemlett dühöt adtam ki magamból rajta keresztül."
https://www.wattpad.com/story/196508247
