Drága Hannám! Hosszú idő után újra bejelentkeztem a profilomba és szerettem volna írni neked, mert elképesztő, milyen régen is volt, hogy utoljára beszéltünk! Bár nem voltunk közeli kapcsolatban és nem is tudunk sokat egymásról, nekem mégis meghatározó személy voltál az életemben, ha nem is hosszú ideig, de mindenképp akkor, amikor szükségem volt rá. Megtanítottad, hogy feltétel és ismeretség nélkül is lehet kedves és önzetlen lenni. Segíteni, szeretni. Hihetetlen, ahogy felnövünk és visszaemlékezünk a magunk mögött hagyott évekre. A wattpad és te, számomra pár évvel ezelőtt biztosan mondhatom, hogy életmentő volt. Nem tudom, mihez kezdek gyerekként ezekkel a nehéz gondolatokkal, ha nincs itt az oldal és a csodás emberek, akiket futólag megismerhettem, hogy segítsen. (Ijesztő is, milyen gondolatokkal küzdöttünk ennyi idősen.) Úgy örülök, hogy megismerhettelek ekkor téged és messziről, de támaszai lehettünk egymásnak! Annyi minden változott azóta, sőt, mondhatni minden, és drága Hannám, nagyon remélem, hogy jól vagy és boldog vagy, mert csak ezt tudom neked kívánni, őszintén! (És hogy annyi Harry Styles és Louis Tomlinson koncertre eljuss, amennyire csak akarsz!) Most elég drámainak érzem magam ezektől a soroktól, de hát egyszer élünk. Puszillak és nagy öleléseket küldök: Janka, tudod az a lány a wattpadról❤️
