Helló mindenki!
Egy szèp tavaszi napon arra a tènyre döbbentünk rà -Stephanie Tall ès Beka Iron- hogy, a vilàg amiben èlünk, hogy is mondjam...romlott. 
Elèg kinèzni az utcàra; az àrkokban szemèt, az òsdi padokon hajlèktalanok-vagy ahogy Steph hìvja őket: homless-ek. 
Nap mint nap hallani a hìrekben, a vilàgszerte bekövetkezett terrorcselekmènyekről. Az èhìnsègről. A jàrvànyokròl. Az ivòvìz hiànyròl. 
Arra kell ràdöbbennünk, hogy a termèszet az ember hatàsàra megbolondult: nincs rendes tèl, de szinte màr itt a nyàr. 
Az az ötletünk tàmadt, hogy megìrjuk a vèlemènyünket. Erről az egèszről. Mert habàr lènyegtelenül apròk vagyunk, ebben a kicsiny orszàgban a nagyvilàghoz kèpest, van beleszòlàsunk az èletbe. A jövőnkbe. Vàltoztatni kell. Mèg pedig sürgősen.

Na de kik is vagyunk mi?
Kèt àtlagos làny egy kis vàrosban, akik a művèszetnek èlnek.