Alice után ugrom a nyúlüregbe, pörgünk a sötétségben, zuhanunk mind mélyebbre és mélyebbre, míg már nincs más, csak a Semmi - itt megszűnik a lét és nemlét, nincs ismert és ismeretlen, csak a feneketlen mélység van és a belőle kibontakozó új csodák, melyek gyökeret vernek üres testemben, hogy a kiürült burkot újra élettel, halállal, bánattal és örömmel töltsék meg. Leérünk-e egyszer az üreg fenekére, nem tudom, de azt hiszem végeredményben nem is számít.