Tizenévesen rengeteg fantasy könyvet olvastam és a gimnáziumban gyakran ütöttem el az időt fantasy történetek írásával. 
Az Alfát az érettségi alatt kezdtem el és ez az egyetlen történet, amit így a vége felé közeledve érdemesnek tartok rá, hogy megosszak másokkal. Nagyon hosszú évek óta dolgozok rajta. Amikor az egyetem elkezdődött nem maradt sok időm írni. Az évek alatt többször előszedtem, de érdemi előrehaladás sosem történt. Aztán dolgozni kezdtem és időnként a csendesebb éjszakai műszakokban tudtam írogatni. De a sztori csak akkor kezdett összeállni, amikor megszületett a kislányom és a ébren töltött éjszakai órákban el kellett foglalnom magam, hogy fent tudjak maradni. Jeleneteket írtam, amíg a mellkasomon aludt. Így végül neki köszönhetem és az alváshoz fűződő negatív hozzáállásának, hogy könyv lett belőle.
Akárhányszor olvastam újra,mindig változtattam rajta valamit, közben a karakterek is a szívemhez nőttek. Lehet, ez sem a végleges változat, de ideje, hogy napvilágot lásson és kíváncsi vagyok a véleményetekre.