"Álmomban előttem állsz
És vér borítja a kezeid,
Inak, erek, hús. 
Mind az enyém, 
És a szívem a kezedben dobog. 
A ruhám is véres, 
Üres a mellkasom, kong,
A bordáim nem vigyáznak semmire, 
Nincs is mire.
Mégis csak rád nézek,
Ahogy te is mélyen az én szemembe nézel.
A kezem nem nyúl érted,
A te kezed koszos, 
És mégsem foglalkozunk vele,
Elvesztünk egymás tekintetében,
Emlékeiben. 
Az idő nem telik,
A te szívedben mégis élet van,
De neked az enyém kellett. 
Neked adom, neked, neked
Csakis neked, 
Csak kérlek tartsd meg, 
Kérlek vigyázz rá."


                                                                     2018. Február 12