Te tettél azzá, ami vagyok. Te vagy a legbátrabb, legerősebb, legigazibb ember, aki valaha ismertem. Semmi nem lenne olyan az életemben, amilyen, ha te nem lennél. Tudom, hogy ott hagytalak. Cserben hagytalak, amikor a legnagyobb szükséged volt rám. Ha megtehetném, visszapörgetném az időt és megváltoztatnám, mert az, hogy elveszítettelek a mai napig fáj. Sajnálom, hogy nem voltam az, akit megérdemeltél. Soha nem lesz még egy olyan barátom, amilyen te voltál. És bár ezt sosem fogod elolvasni, de négy év után, az éjszaka közepén miattad folyik most le ez a könnycsepp az arcomon.