Rachell McMorrow

Sikeresen nem tudok belépni a fiókomba :) szóval remélhetőleg ezen a fiókon folytatom tovább a feltöltéseket, több évnyi kihagyás után 

Sziasztok!
          Az elmúlt időben hihetetlenül inaktív voltam.
          Nagyon, nagyon sajnálom! Munkába álltam és az életem 180°-is fordatott vett. Élvezem az időmet, és mindent. Gondoltam felpillantok wattpadra és az a látvány fogadott, hogy egyre többen olvasnák szívesen a Cole Sprouse fanfictiont tőlem. Nagyon hálás vagyok nektek hogy elolvastátok! Köszönöm hogy támogattok és lelkesítetek, illetve erőt adtok ahhoz hogy folytassam. A karácsonyi hetem egyértelműen szabad, így lesz időm kicsit szépítgetni és folytatni a sztorit. Köszönöm mégegyszer, folytatás következik!!! ❤️

Mikor kisebb szünet után visszatérek, és Coin, Premium, stb fogad Wp-on...
          Én meg tele vegyes érzelmekkel, amiket már azt sem tudom hogyan írjak ki magamból xD

Köszi a követést, mi okból?❤❤

Újabb kötet van tervben, amiben versek, novellák egyaránt bekerülnek. Mondanivalóval és a szomorú valóság tükörképével.
          Így is mondhatjuk. Ez egy tükör lesz a mai világ felé mutatva. Remélem lesz aki időt szakít rá! :) 

Mit ér az írás, ha nem ismered korai történetét?
          Mit ér a novella, ha fogalmad sincs ki az a Mikszáth Kálmán, Kosztolányi vagy Móricz Zsigmond?
          Mit ér a regény, ha még sosem hallottál Az arany emberről, vagy Édes Annáról?
          Tudod te miért írtak/költöttek anno Petőfiék?
          Valakinek célja volt vele. Ezzel a csodálatos önkifejezéssel. Hatást akartak gyakorolni a népre, mert akkor is kellett valaki, aki észhez téríti a magyart.
          Más csupán érzéseinek adott teret, vagy megteremtett olyan történeteket, amik elgondolkodtatták az olvasót, és elnyerték tetszését. Mindneki tudta mi van a költészet szívében. Ma? Egyesek legyintenek ezekre a nevekre és magasról tesznek arra, mit tettek azért, hogy elérjék céljukat. Nos, kedves elzárkózók! Ha ők nem lettek volna, hidd el, mára a verselés és költészet rég kihalt volna, vagy más jelentéssel bírna.
          Magyarázat erre a posztomra:
          A napokban láttam hogy egyesek nem is szégyelve, bátran jelentették ki, a fent említett neveket nem kell ismerni az íráshoz.
          Kérdem én... Akkor honnan tanulsz írni? Honnan veszel bátorságot ahhoz, hogy bármilyen művet is kiadj a kezedből? Reggelig kántálhatnék erről... De csak annyit jegyeznék meg utolsóként, hogy jobb ha megválogatjuk kiket is követünk és kikre is nézünk fel, ha az a valaki csak hírnévre vágyik. Aki vért izzadva küzd azért, hogy a mondanivalójával felnyissa az ember szemét pedig háttérbe van szorítva, sőt nincs is...
          Csalódtam a Wattpadban.
          Csalódtam az olvasókban és írókban egyaránt.
          Tisztelet a kivételnek természetesen! 
          Fogadni mernék, ezt sem olvassák majd sokan... Na de én azért is hangot adok a véleményemnek,ami nem túl pozitív. 

Örömmel osztom meg veletek, hogy sikeres érettségi vizsgával zártam a tanévemet. Vége a stressznek, vége a hajszának.(Persze csak ideiglenesen, hiszen az élet még csak most kezdődik)
          Itt az idő végre foglalkozni az írással. Alig várom hogy láthassátok :D
          

Sosem vagyok elégedett a munkámmal. Mindig találok benne, valami kifogásolhatót. Emellett a fanfiction írás is távol áll tőlem, mégis látok egy kis reményfelhőt ami a Szeretlek, de...  fölé telepedett. Érzem, hogy végre képes vagyok egy jobb storyt írni. A Shelter of Smoke megírása egy régi vágyam volt már, de nem haladtam vele jó irányban- azt is folytatni fogom érettségi után- , viszont újraolvasva az elsőként említett storyt, be kell valljam, magam is meglepődtem mire képes egy fangirl elméje :D Végre egy Stone laptop birtokosa lettem, így bármikor írhatok ha kedvem támad. Alig várom, hogy vége legyen ennek a vizsga időszaknak, és végre szánhassak egy kis időt a kedvenc hobbimra. Elhihetitek, baromi izgatott vagyok. Túl sokáig pihentettem a fantázia üzemmódot :) Remélem tetszeni fog amit hozok nektek! Már csak egy kevéske idő!

Szomorú dologra ébredtem rá. Baromi rég posztoltam már új verset. A munkáim mind félbehagyva. De ez a hosdzas távollét rengeteget segített. Bátran merem állítani, hogy sokat tanultam és fejlődtem ezalatt az idő alatt. Rengeteg szöveg írásának estem már neki és ráébredtem, hogy valami nem jó. A mondanivalóm, a megfogalmazásom, szinte mindenben hibát találtam. Olvasok, tanulok, foglalkozom a zenével és próbálok minél mélyebbre ásni a saját 'művész kertemben', kíváncsi vagyok meddig jutok. Alig várom hogy olvashassátok az új írásaimat és végre fixen állíthassam, hogy visszatértem :) Szép napot!