Sziasztok!
Nem tudom, hogy valaki észrevette-e, hogy eltűntem, de ha igen, akkor még élek, valamikor még virulok is.
Már eltelt több mint 2 év az utolsó bejegyzésem óta, és gondoltam, írok valami ilyesmit, hogy megmagyarázzam a távollétemet.
Először is: elég depressziós voltam az utóbbi majdnem 2 évben okok miatt, amiket most nem szeretnék firtatni. És hát, nehéz úgy ihletet találni nem csak írásra, de bármire is, ha az ember egész nap utálja magát. A jó hír az, hogy mostanában már jobban vagyok és az ihletem is kezd visszajönni. Szerintem már eléggé összeszedtem magam ahhoz, hogy visszatérhessek.
Másodszor: iskola. Tudom, hogy mindenki ezt a kifogást használja, de ez van. Egyszerűen olvasni sincs nagyon időm, nemhogy írni. Nemrég tettem le a jogsit, lesz még pályaválasztás, jövőre érettségi. Szóval egyelőre senki se várja el tőlem, hogy aktívkodjak Wattpadon.
Összegezve, igen, vissza akarok térni valamiféle módon, de nem ígérhetem, hogy sokat fogok foglalkozni az írással. Szeretem csinálni, de vannak más kötelességeim. Ötleteim viszont vannak. Szóval ha még valaki nem unta meg a várakozást vagy felejtett el, akkor csak azt kérem, hogy legyetek türelmesek még egy kicsit. Mert lehet, hogy lesz olyan, hogy egymás után kirakok valamit mindennap, aztán megint hónapokig semmi. De addig is én elköszönök.
Sziasztok!